1992 óta folynak rendszeres ásatások Komárom területén Szőnyben. Ekkor találtak először Római kori maradványokat.
Fotó: Zetovics Márió / Forrás: 24 Óra
Tanulásnak is teret adnak
Azóta már tudjuk, hogy az ókori Brigetio egy része a mai Komárom-Szőny területén helyezkedett el. A több mint három évtizede folyó rendszeres ásatások alatt sikerült feltérképezni, hogy az egykori legiótábor több ezer négyzetkilométernyi területen fekszik. A Komáromi Klapka György Múzeum, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemmel együttműködve minden nyáron munkába fog. A folyamat érdekessége, hogy a feltárások mellett a helyszín az ELTE régészeinek tanásatásul szolgál. Ugyanis az ókori romai szakos hallgatóknak kötelességük régészeti feltáráson részt venni – számolt be róla a Komárom-Esztergom vármegyei hírportál, a Kemma.hu.
Ritkaság az ásatáson
Az ásatást a Klapka György múzeum igazgatója, Számadó Emese és az ELTE dékánja, dr. Bartus Dávid vezeti és koordinálja. A feltárás életében szinte a kezdetektől meghatározó esemény a nyílt nap. Ez volt az első olyan régészeti folyamat hazánkban, amit bárki szabadon megtekinthetett. Az azóta hagyománnyá vált esemény Számadó Emese elmondása szerint a kétezres évek elején indult, és azóta töretlenül a projekt utolsó hetének szerdáján megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt.
A hőség miatt a kezdést idén először délután öt órára tolták. Az időpont változtatás nem befolyásolta a látogatók mennyiségét. Fél négykor már kocsisor állt, a közeli focipálya parkolójánál. Öt órára teljes tömeg hömpölygött a feltárt területek fölött.
Fotó: Zetovics Márió / Forrás: 24 Óra
Az érdeklődők Dr. Bartus Dávid vezetésével részletesen is megismerhették az egykori legiótábor területét. A fiatal régészekre is gondolva leletsimogató is volt, ahol bárki szabadon megnézhette és megfoghatta a több száz éves tárgyakat, miközben az ELTE lelkes hallgatói beöltözve meséltek a lelt történetéről. A kérdéseknek is bőven volt hely. Szabadon röpködtek a kérdések a szakértők irányába, mind a sátor alatt, mind a tárlatvezetés után. Három szelvény feltárásával 650 négyzetméternek megfelelő területet tudnak átvizsgálni.
A munkálatok a bemutató ideje alatt sem álltak meg. A diákok serényen ástak, takarítottak, jegyzeteltek még délután fél hatkor is.
Az idei kutatások legizgalmasabb leletei Számadó Emese szerint a mészoltó medencék. Ezeknek különlegessége az, hogy a megszokott módon nem csak gödröket ásva, hanem medencéket építve tárolták a meszet.
Ez azt jelenti, hogy az anyag a festésnél teljesen fehér maradt.
