Cséplő Gyuri letűnt világa és a göcseji falvak jelene: a múltra emlékezett tíz település

Kilencven évvel ezelőtt mintegy két hétre minden szem a zalai tájegységre és a virágos Zalaegerszegre szegeződött. 1935. augusztus 31. és szeptember 10-e között hívták életre a Göcseji Hét programsorozatot. Erre a nagy sikerű, a turizmust fellendítő és jelentős várostörténeti eseményre emlékezett pénteken és szombaton közös rendezvénnyel a Göcseji Múzeum és a Zalaegerszegi Göcseji Tudásközpont – Helyi Termék Piac.

Göcsejhagyományfalusi2025. 08. 10. 5:51
null

Pénteken várostörténeti sétán vehettek részt az érdeklődők a vasútállomástól indulva Béres Katalin történész-főmuzeológus vezetésével. Másnap a Göcseji Tudásközpontban emlékeztek meg a város első fesztiváljáról. Az intézmény előtt Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, és Böjte Sándor önkormányzati képviselő köszöntötte a jelenlévőket. A műsorban a Zalai Táncegyüttes lépett fel, miközben a téren a Göcseji Kézműves Egyesület tagjai sátránál kézműves foglalkozásra invitálták a gyerekeket. A kirakodó vásár pedig a göcseji települések értékeit mutatta be, akiknek részvételével kerekasztal-beszélgetésen tudhattak meg többet a jelenlévők a kihívásokról, a települések jellegzetességeiről, az együttműködési lehetőségekről. A program végén a Göcseji Hét 90 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítás várta az érdeklődőket – olvasható a Zala vármegyei hírportálon, a zaol.hu-n.

Mihály Péter moderátor, Horváth Nikolett novai közművelődési asszisztens, Scheiber Ildikó (Nagylengyel polgármestere), Ragánné Gyalog Erika (Németfalu polgármestere), Táncosné Batha Tímea ((Pálfiszeg polgármestere), Borvári Lili (Petrikeresztúr polgármestere), Tráj Anita (Milejszeg polgármestere) és Mészáros Zsolt (Dobronhegy polgármestere). Fotó: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

A Göcseji Hét máig tartó hatása

A Göcseji Múzeum (Béres Katalin történész, Dömötör Andrea gyűjteménykezelő, Kiss Nóra néprajzos-muzeológus és Szényi Krisztina kommunikációs munkatárs) saját gyűjteményéből válogatott a kiállítás anyagághoz, míg mellette tíz göcseji település mutatja be múltbéli és jelenlegi értékeit. Míg egyik részen a virágos Zalaegerszeg első fesztiváljának előzményeiről, a programokról, a marketingjéről tudhatunk meg többet, s a féltve őrzött relikviák között többek között a Czobor Mátyás polgármesternek készített, kézi szövésű szőnyeget láthatjuk, addig a paravánokon és a kiállítás másik részén Nagylengyel, Petrikeresztúr, Kustánszeg, Becsvölgye, Nova, Dobronhegy, Pálfiszeg, Milejszeg, Németfalu és Teskánd hív múltidézésre saját összeállításukkal, egészen szeptember 10-éig. A kiállítás létrejöttében segített továbbá a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a tudásközpont.

A Göcseji Hét ’90 kiállításmegnyitón a németfalui Vadvirág Népdalkör énekelt. 
Fotó: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

Egy korabeli expo volt a Göcseji Hét

Sümeginé Horváth Anita, a Göcseji Tudásközpont igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, Göcsej és Zalaegerszeg elválaszthatatlanok nemcsak kilencven éve, hanem most is. Ahogy annak idején a szervezés során, úgy most ugyancsak az összefogás és a közösségek ereje mutatkozott meg. Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója arról szólt, hogy a Göcseji Hét egykori rendezvénye nagy lendületet hozott a város és a környező települések életébe. Trianon után, a két világháború között új idegenforgalmi arculatot szerettek volna kialakítani. Zalaegerszeg programja egyszerre volt fesztivál, városi ünnep, gazdasági- és kulturális találkozó, illetve közösségi hely. Egy korabeli expo, ahol mindenki lehetőséget kapott a bemutatkozásra. Egy olyan program, ahol a helyiek közösen fedezték fel a turistákkal együtt Göcsej kézműves kultúráját, ízeit és vendégszeretetét. 

Sok fotót és videót IDE KATTINTVA nézhetnek meg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.