A gomba gyűjtők összedörzsölt tenyérrel állnak az erdő szélén, indul az őszi gombaszezon. Ilyenkor millió fotó kerül fel a közösségi oldalakra a nagy zsákmányról, a gombaszakellenőröknek pedig egyre több munkája akad. Mert a legjobb – legyen szó saját fogyasztásról, vagy akár árusításról – ha bevizsgáltatjuk a begyűjtött gombafajokat, biztos, ami biztos – olvasható a Somogy vármegyei hírportálon, a sonline.hu-n.
Fotó: Lang Róbert
Sokan nemcsak azért szedik a gombát, hogy készüljön belőle egy jó paprikás, hanem bevételi forrásként is tekintenek az avar kincseire. Ahhoz azonban, hogy ne üssük meg a bokánkat értékesítés során, jobb pár fontos szabállyal tisztában lenni. Íme három szabály, ami nélkül el se indulj a piacra.
Mik a legtöbbet begyűjtött gombafajok Somogyban?
Sokan indulnak ilyenkor az erdőbe az avar kincseit begyűjteni, azonban mielőtt neki esnék az esztelen gyűjtésnek, jobb pár szabályt tisztázni. Az első kérdés, amit tisztázni kell, mik a gyűjthető gombák.
Magyarországon több mint hetven ehető, árusítható gombafaj létezik, Somogyban mégis a vargánya, a rókagomba, nagy őzlábgomba, s talán még néhány galambgomba a gombászok slágere. Fontos megismerni a legjellemzőbb mérgező és védett fajokat is. Előbbiek ismerete nélkül nem is gyűjthetjük biztonságosan az erdő kalapos kincseit.
– A lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, a téli fülőke, sárga gévagomba, az ízletes rizike, a piruló galóca, a nyárfa érdestinóru mind végtelenül ízletesek és a konyhában is izgalmasabbnál-izgalmasabb ízeket fedezhetünk fel általuk. A kulcs a biztos fajismeret és a kreativitás – mondta el Makkos Péter, nagyatádi gombaszakértő, egy korábbi megkeresésünk során.
Hogyan értékesíthetjük a begyűjtött zsákmányt?
Az szja-törvény egy különálló kategóriaként kezeli a „vadon gyűjthető” termékeket. Ide tartozik a gomba, a gyógy- és fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és az éti csiga is. Ezek értékesítésére kifejezetten kedvező adószabályok vonatkoznak, fontos azonban, hogy ezek csak nagyon szűk körben érvényesek.
Ha a gyűjtő nem egyéni vállalkozó vagy őstermelő, akkor az összeszedett zsákmányát felvásárlónak kell eladnia.
A felvásárlók engedéllyel rendelkező kereskedők, akik felvásárolhatják a magánszemélyektől a gombát, majd továbbértékesítik. Ilyenkor nem szükséges számlát kiállítani, mert a felvásárló úgynevezett vételi jegyet ad, amely tulajdonképpen a tranzakció bizonylata. A vételi jegyen szerepelnie kell a felvásárló adatainak, a mennyiségnek, az egységárnak és a kifizetett összegnek. Ez a dokumentum helyettesíti a számlát, és a magánszemélynek nem kell külön könyvelést vezetnie.
- Eladni tehát a felvásárolóknak a legegyszerűbb, ilyenkor a bruttó ár 25 százaléka számít jövedelemnek, arra 15 százalék szja-t vonnak, a kifizető intézi, és vételi jegyet ad.
Mennyit gombát szedhetünk?
- A két kilós szabály is rendkívül fontos. Az erdőtörvény ugyanis világosan különbséget tesz a gyűjtés és az értékesítés között.
Ma Magyarországon természetes személy naponta legfeljebb 2 kilogramm vadon termő gombát gyűjthet a saját fogyasztására
– ez a mennyiség tehát a „hobbiszintű” gyűjtésre vonatkozik. Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget szeretne szedni – például értékesítési céllal, felvásárlónak történő átadásra –, ahhoz külön engedély szükséges az erdőgazdálkodótól vagy a terület kezelőjétől. Ilyenkor a gombát már nem saját fogyasztásra, hanem gazdasági tevékenység céljából gyűjtik, ami más jogszabályi megítélés alá esik.
