A Balatonról legtöbbször a strand, a lángos, a vitorlások és a csodás naplemente jut eszünkbe, pedig a tó mélyén egészen más történetek is lapulnak. A balatoni roncsok között repülőgépek, hajók, lőszerek és háborús legendák nyomai keveredhetnek: a II. világháború idején amerikai és brit bombázók, német és magyar vadászgépek, valamint szovjet repülők cikáztak a térség egén, miközben a földön katonai oszlopok, lőszerek és harci alakulatok mozogtak.
Történészi kutatások alapján mintegy ötven repülőgép végezhette a Balaton hullámsírjában az évek alatt, közülük több, mint egy tucat ma is az iszapban lehet. A háború után a vízből kiálló vagy a hajózást, fürdőzést akadályozó balatoni roncsokat többnyire eltávolították, de ami mélyebbre fúródott az iszapban, az sokszor évtizedekig érintetlen maradt. Egy 1945-ös felmérés szerint a magyar tenger negyven hajó és körülbelül ugyanennyi repülőgép maradványát rejtheti, ám hiába a roncsmentés, a háborús mementók egy része a mai napig bizonytalan helyen lapul meg a sűrű iszapban.
Világháborús titkok a mélyben: a balatoni roncsok világszinten egyedülálló leletek
A feltárások sokszor nem romantikus kincskeresésként, hanem veszélyes, nehéz búvármunkaként zajlottak, hiszen a gépek mellett lőszer, fegyver, üzemanyag és robbanóanyag is maradhatott a vízben. Balatonföldvárnál egy német Ju–88 G–1 éjszakai vadászgép maradványai kerültek elő. A Búvárinfó és a Szabad Föld 1996-os beszámolója szerint az Amphora Búvár Klub és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésében zajlott a feltárás, amely nemcsak nehéz, hanem veszélyes munka is volt: a búvárok a Balatonban sokszor szinte vakon, tapogatva dolgoztak, miközben robbanóanyaggal is számolni kellett, írtuk korábbi cikkünkben.
A Ju–88-as különlegessége az volt, hogy a G–1 változatból a források szerint nem maradt fenn egy darab ép példány sem a világ múzeumaiban.
A maradvány tehát nem pusztán balatoni érdekesség, hanem hadtörténeti szempontból is kiemelkedő lelet volt. Előkerültek a gép olyan részei is, amelyek segítették az azonosítást:
- légcsavar,
- műszerfal,
- fedélzeti radar darabjai,
- szárnylemez hadi jellel,
- a személyzet egyik tagjának maradványai.
Fotó: Kovács Erika/Napló
Az egyetlen ismert magyar Messerschmitt is a Balatonból került elő
A legutóbbi nagy visszhangot kiváltó roncsmentés Balatonakarattyához kötődik. 2023-ban egy magyar gyártású Messerschmitt Me–109 vadászgép roncsait emelték ki a Balatonból. A gép hadtörténeti értékét az adja, hogy magyar gyártású Me–109-esből ez az egyetlen beazonosított példány, miközben a típusból több száz készült magyarországi gyártásban. A roncs mintegy öt méter mélyen feküdt, több részét iszap fedte, ami paradox módon sok elemet jó állapotban őrzött meg. A kiemelésről szóló beszámolók szerint a munka a Magyar Honvédség szakembereinek részvételével zajlott, a roncs feltárása és partra emelése pedig különleges hadtörténeti eseménynek számított, írta a kisalfold.hu.
Forrás: wikipedia.com
Bombák, lőszerek és a Balaton Tigrisei
A Balaton nemcsak repülőgéproncsokat nyelt el. A háborúban bombák, aknák, lőszerek és veszélyes fémhulladékok is kerültek a tóba. Siófokon, Balatonkenesénél és Balatonlellénél is kerültek már elő veszélyes lőszerek, amelyeket tűzszerészeknek kellett kezelniük. A történet kalandosabb része a Balatonban rejtőző Tigris harckocsik ügye.
Egyes visszaemlékezések szerint a visszavonuló német katonák üzemanyaghiány miatt süllyeszthettek harckocsikat a tóba.
Olyan beszámolók is keringtek, hogy a víz alatt Tigrisek lövegtornyai bizonyos vízállásnál kiállnak az iszapból. Fontos azonban óvatosan fogalmazni: a nyilvánosság számára eddig nem került elő olyan bizonyíték, amely biztosan igazolná a Balaton Tigriseinek legendáját.A legbizarrabb történet talán egy balatoni merülőhajóé. A beszámolók szerint már 1905-ben kísérleteztek akkumulátorral hajtott búvárhajóval a Balatonon. A történet szerint a szerkezet első próbái után javításra szorult, majd egy későbbi útján végleg eltűnhetett a tóban. Ez már inkább a balatoni legendák és a technikatörténeti különlegességek határvidéke.
A Balaton a Margit-vonal védelmi rendszerének része volt
A németek a zalai kőolajmezők megtartásáért és a szovjet előrenyomulás lassításáért húzták fel az említett dunántúli védelmi övet. A levegőben közben már javában tombolt a háború: 1944 tavaszától olaszországi bázisokról érkező amerikai és brit bombázók támadták Magyarország főbb célpontjait, a Dunántúl felett pedig német és magyar vadászgépek próbálták útjukat állni. A Balaton fölött 1944. június 30-án zajlott le az egyik legsúlyosabb légi csata, amely újabb roncsokat és tragédiákat hagyhatott maga után.
