A hatszáz éves gótikus lovagvárból eredeti állapotban a falakon kívül csak pár középkori kőfaragvány maradt meg, ezért ezek a tárgyi emlékek kimondottan értékesek. A cseszneki vár ereklyéinek számítanak. A várkapitány, Amberger Dániel segítségével bemutatjuk többek közt az óriási oroszlánfejet és azt, mi lehetett a szerepe. A felvonóhidas kapu díszén ma látható sérülés legendáját is elmondjuk, amit a sárkányos lovagok családjának bosszúja okozhatott.
A gótikus bakonyi lovagvár ereklyéit mutatjuk be: többek közt az oroszlánfejet, a sárkányos címert az ajtószemöldökkőn, és a bosszú nyomairól szólunk a különleges középkori kőfaragványok kapcsán, amelyek évszázadokat átvészelve maradtak ránk. Azt bizonyítják, hogy a cseszneki vár, amely a Garaiak, azaz Zsigmond király sárkányos lovagjainak idejében épült, igazán csodásan kivitelezett gótikus lovagvár volt. A megmaradt leletek is magas minőségről tanúskodnak, ezért is nagy a jelentőségük, és legendák, feltételezések, valóban megtörtént botrányos esetek is kapcsolódnak hozzájuk.
Fotó: Rimányi Zita/Napló
A cseszneki vár különleges értékei, ereklyék, legendák
Csesznek eredeti középkori várából négy ereklyéről van jelenleg tudomásunk. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított gótikus kőfaragvány, egy pedig a vár XV-XVI. századi harangja, amely egész Nagy-Magyarország egyik legrégebbi, mai napig használatban lévő harangja. Tán még a Garaiak is kongathatták
– fogalmazott Amberger Dániel cseszneki várkapitány, és a harangról nemrégiben is írtunk lapunkban a cseszneki várból nyíló kilátás kapcsán. Most pedig megkértük a várkapitányt, hogy a többi ereklyét is mutassa be.
A cseszneki várból származó leletek közül egyet megtaláltunk a Magyar Nemzeti Múzeum online katalógusában, a középkori kőfaragványok gyűjteményében, és a többi is látható az MNM állandó kiállításán, tudtuk meg a várkapitánytól. Ezek a leletek a történeti kutatások szerint a rédei kastélyon keresztül kerültek a fővárosi múzeumba, valószínűleg az Esterházyak, a vár későbbi urai menekítették Rédére, így akarták ezeket megóvni.
A Garai-Cillei-címeres szemöldökkő az északnyugati, felvonóhidas kapu ékessége lehetett.
- Az ajtószemöldökkő készítési ideje: 1404-1414
- Anyaga: mészkő
- Mérete: hosszúság 126 cm; szélesség 46 cm; vastagság 37 cm
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
A várkapitány múltidézése
Az említett kövek jelentősége kapcsán Amberger Dániel elmondta, hogy a cseszneki vár magánvárként épült, de nem sok magánvár készült el a középkorban olyan minőségben, mint a cseszneki. Olyan gótikus maradványok, kőfaragványok származnak belőle, amelyek a régészek szerint csak királyi várakra jellemzőek. Ezért is számítanak ritkának a fennmaradt ereklyék.
Az egyik kőfaragvány egy emléktábla, amely a palota bejáratánál lehetett. Az szerepel rajta, hogy az
Úr 1424. esztendejében Zsigmond római, magyar, cseh király uralkodása idején...
Valószínűleg úgy folytatódott a felirat, hogy „felépült a cseszneki vár".
Fennmaradt egy kőből faragott méretes oroszlánfej is, amely a cseszneki várban vízköpőfejként funkcionálhatott. Az a legvalószínűbb, hogy az oroszlánfej szájából folyt az esővíz a szárazkútba, a ciszternába.
Egy ideig úgy tartották, hogy volt egy párja, még egy oroszlánfej is létezhetett, és a két oroszlán szájából vezették ki a vár felvonóhídjának láncait, de ez kevésbé valószínű, mint a másik magyarázat.
Fotó: Rimányi Zita/Napló
Bosszúból faraghatták le az egyik címert
Amberger Dániel felhívta arra a figyelmet, ami a cikkünkben szereplő képen is látható, hogy az ajtószemöldökkő jobb oldala sérült. Egykor azonban szimmetrikus lehetett a díszítése. Középen látható a Garaiak címere, bal oldalon pedig a Garai-Cillei-címer. Garai Miklós második felesége volt ugyanis Cillei Anna.
Garai Miklós és testvére, Garai János is Zsigmond király hű emberének számított, nemcsak főnemesek voltak, hanem a király sárkányos lovagjai.Így jobb oldalon lehetett a szemöldökkőn Garai Miklós testvérének, Garai Jánosnak és feleségének, Mazóviai Hedvig hercegnőnek a címere. Azonban Hedviget férjgyilkossággal vádolta meg a család, a fekete özvegy történetét nemrégiben fel is idéztük, ugyanis Cseszneken raboskodhatott, ott is lehetett a szarkofágja. Ennek kapcsán érdekes nyomokat mutatott a palotaszárnyban a várkapitány.
Az országos botrányt és a Hedvig elleni pert követhette az ajtószemöldökkő szándékos megrongálása, ez a fajta bosszú.
Érdemes a Magyar Nemzeti Múzeum és a cseszneki vár oldalát is megnézniük a történelmet kedvelőknek.
