Üres csarnokok, iszapos emlékek maradtak az Ajkai Timföldgyár után. Az egykori ipari óriás csúcsidőben évi 1,5 millió tonna bauxitot dolgozott fel, neve mégis a 2010-es vörösiszap-katasztrófával forrt össze.
Otthagyott műszakok, elvett remények és néma ipari terek maradtak a vörösiszap-katasztrófa árnyékában. Elhagyatva állnak annak a timföldgyárnak az épületei, amelynek vörösiszap-tárolójánál 2010-ben szétszakadt a gát. A kiömlő, csaknem egymillió köbméternyi lúgos vörösiszap és víz elegye Magyarország eddigi legsúlyosabb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófáját okozta Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely térségében.
Forrás: InkedExplorer Facebook
A Bakony kincséből gyáróriás lett, de a vörösiszap-katasztrófa mindent elsodort
A tragédia tíz ember életét követelte, a sérültek száma meghaladta a 150-et. A vörös ár a környék mélyebben fekvő részeit öntötte el, a legnagyobb pusztítást Kolontáron és Devecserben végezve. A Torna-patak élővilága kipusztult, ahogy a Marcal érintett szakasza is súlyos szennyezést szenvedett. Az elhagyott ipari épületek ma már nemcsak falak és rozsdás szerkezetek. Olyan helyek, ahol a múlt nem múzeumi csendben, hanem nyomasztó ürességben van jelen, amit az InkedExplorer képei hűen visszaadnak. A vörösiszap-katasztrófa után a helyreállítás több tízmilliárd forintba került, de az elveszett életeket, otthonokat és biztonságérzetet nem lehetett visszaépíteni.
Óriásira nőtt az ajkai timföldgyár termelése
Az Ajkai Timföldgyár Veszprém megye egyik meghatározó ipari üzeme volt. A gyárat a Bakony bauxitkincsére építették, az építése 1941-ben kezdődött, a timföldgyártás 1943 februárjában indult el. A timföldgyár és az alumíniumkohó hosszú időn át Ajka ipari arculatának egyik legfontosabb eleme volt. A termelés az új timföldgyár 1972-es átadása után nőtt meg jelentősen, és 1983-ra az évi félmillió tonnát is elérte. A rendszerváltás utáni privatizációs időszakban az ajkai alumíniumipari vertikum a Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-hez került. A céghez tartozott az Ajkai Timföldgyár, az inotai alumíniumkohó és a bakonyi bauxitbányászat egy része is.
galéria
A Bakony bauxitjából ipari óriás nőtt Ajkán, ma kicsontozva áll a vörös szörnyeteg
1/14
A Bakony bauxitjából ipari óriás nőtt Ajkán, ma kicsontozva áll a vörös szörnyeteg
A tragédia után lassan kifutott az ajkai bauxitkorszak
Csak egy hajszálon múlt, hogy az október 4-ei vörösiszap-katasztrófát követő háromhetes leállás után mégis újra tudott indulni az ajkai timföldgyár. Ha ez nem így történik, még nagyobb a baj: több ezer ember marad munka és kenyér nélkül. Az eltelt kilenc hónap erőfeszítései, az összefogás meghozták a várt eredményt: a gyár biztonságban, a környék veszélyeztetése nélkül működik – írta a veol 2011-ben.
A katasztrófa után Ajkán technológiaváltás indult: 2011-ben a Mal bejelentette a szárazabb technológia bevezetését, majd 2013-ban megszűnt a bauxit feldolgozása Ajkán. A korabeli beszámolók szerint ebben szerepet játszott a hazai bauxitvagyon kimerülése és a vörösiszap elhelyezésének megoldatlansága is.
