Az ország valamennyi borvidékén igazolták már a szőlő egyik legveszélyesebb betegségét, miközben Tolnában folyamatosan járják az ültetvényeket a szakemberek. Az aranyszínű sárgaság ellen nincs gyógymód: ha a fertőzés eléri a kritikus szintet, akár egy teljes ültetvényt is ki kell vágni.
Egyre súlyosabb a helyzet a magyar szőlőkben: az aranyszínű sárgaság már mind a 22 hazai borvidéken jelen van, és a kutatók szerint teljes felszámolása ma már aligha reális. Tolnában különösen nagy a tét, hiszen a Szekszárdi Borvidék ültetvényeit is fenyegeti a fertőzés.
A TEOL helyszíni beszámolója szerint az aranyszínű sárgaság legfontosabb terjesztője az amerikai szőlőkabóca, amely egyik tőkéről a másikra viheti át a kórokozót.
Aranyszínű sárgaság: Tolnában már célzottan keresik a beteg tőkéket
Tolna vármegyében háromfős munkacsoportok vizsgálják az ültetvényeket növényvédelmi felügyelő és hegybíró részvételével. A gyanús tőkéket GPS-koordináták alapján rögzítik, mintát vesznek belőlük, majd laboratóriumba küldik.
Ha beigazolódik a fertőzés, a beteg tőkét ki kell vágni. A TEOL cikke szerint 20 százalékot meghaladó fertőzöttség esetén már az egész ültetvény felszámolása is szükségessé válhat.
Ezért különösen veszélyes a késlekedés: néhány fertőzött növényből idővel az egész területet érintő probléma lehet.
Az amerikai szőlőkabóca terjeszti a betegséget
A kórokozó terjedésében kulcsszerepe van az amerikai szőlőkabócának. A rovar a fertőzött tőkék nedveinek szívogatása közben veszi fel a kórokozót, majd egészséges növényekre juttathatja tovább.
Dr. Gabi Géza agrármérnök a TEOL-nak úgy fogalmazott, hogy a kabóca gyakorlatilag „piszkos tűként” működik. A védekezés egyik legfontosabb eleme ezért magának a rovarnak a gyérítése.
A hatóságok júniusban és augusztusban is védekezésre szólították fel a gazdákat, és a szakember szerint a szüret után újabb kezelésre is szükség lehet.
Már mind a 22 borvidéken ott van
Az országos adatok még súlyosabb képet mutatnak. A Nébih adatai alapján már a korábban utolsó mentes területnek számító Bükki borvidéken is kimutatták a betegséget, így jelenleg valamennyi magyar borvidék érintett.
A fertőzés terjedése ráadásul felgyorsult. A HUN-REN adatai szerint 2024-ben mintegy 47 ezer beteg szőlőtőkét kellett eltávolítani, 2025-ben viszont már körülbelül 300 ezret. Ez 60–85 hektárnyi területet jelentett.
- A kutatók szerint a betegség teljes kiirtása már nem tűnik reális célnak, ezért most a terjedés lassítására, a korai felismerésre és a károk mérséklésére helyezik a hangsúlyt.
Nincs olyan szer, amely meggyógyítaná a beteg tőkét
Az aranyszínű sárgaság ellen nincs gyógymód. Ha egy tőke megfertőződik, nem lehet permetezéssel vagy más kezeléssel meggyógyítani: el kell távolítani, hogy ne maradjon fertőzési forrás.
A HUN-REN kutatói ezért gyorsabb diagnosztikai eljárásokon is dolgoznak. Olyan helyben elvégezhető genetikai előszűrés fejlesztése a cél, amely néhány órán belül segíthet eldönteni, valóban az aranyszínű sárgaság okozza-e a tüneteket.
A növényvédő szerek önmagukban azonban nem oldják meg a problémát. A kabóca gyérítése mellett a beteg tőkék gyors felismerésére, kivágására és az elhanyagolt ültetvények felszámolására is szükség van.
Szekszárdon különösen nagy a tét
A Szekszárdi Borvidéken a fertőzés nem pusztán növényvédelmi ügy. Ha egy gazda későn veszi észre a betegséget, vagy elmarad a szőlőkabóca elleni védekezés, a kár akár teljes ültetvényeket érinthet.
A szőlő aranyszínű sárgaság terjedése Magyarországon mostanra olyan méreteket öltött, hogy már nem az a kérdés, meg lehet-e akadályozni a betegség országos megjelenését. Sokkal inkább az, sikerül-e időben észrevenni a fertőzött tőkéket, visszaszorítani a terjesztő rovart, és megmenteni az egészséges állományokat.
