Minden egy helyen a szakdolgozatos kutatási módszerekről!

Kérdőív vagy interjú? Kvantitatív vagy kvalitatív? Primer vagy szekunder? A szakdolgozatos kutatások nehezebbek, mint hinnénk. Mielőtt összecsapnak fejünk felett a hullámok, az Unilife.hu segít tisztába tenni az alapokat!

Mit kutatunk?

Ez a legfontosabb eleme minden szakdolgozatnak. Ha rosszul fogalmazzuk meg a kutatási kérdést, az egész munkánk úgy fog eldőlni, akár egy kártyavár. Gondoljuk át, hogy az adott témakörön belül mit akarunk vizsgálni. Egyáltalán lehetséges-e vizsgálni? A kutatási kérdés egy adott probléma, vagy jelenség köré kell hogy épüljön. Miért szeretik az emberek jobban a Cocát a Pepsinél? Mi alapján választanak a két márka közül? Inkább komoly vagy egyéjszakás kapcsolatokra használják a Tindert? Biztos népszerűbb a fiatalok körében a Facebook, mint az Instagram? Ha megvolnánk, illeszthetjük is hozzá a megfelelő kutatási módszertant.

Kvantitatív kutatás

Minden, ami kérdőív. Alapgondolata, hogy az emberi viselkedés, magatartás számszerűsíthető. Ha pedig ez így van, a kapott adatokat statisztikai elemzésnek vethetjük alá. Ehhez azonban nagy elemszámú mintára lesz szükség. Azt szokták mondani, hogy egy szakdolgozatos kérdőívnek minimum 150 kitöltőt kell felmutatnia. Több idő összeszedni a 150 főt, mint gondolnánk, de ígyis kevesebb a kvalitatívnál. Intenzív Facebookos megosztások mellett is hetekbe telhet, mire elérjük a kitűzött célszámot, ezért nem árt időben elkezdeni a kérdőív terjesztését! A kvantitatív kutatás leíró jellegű. Mindenképpen hipotézishez kötött, ezt akarjuk alátámasztani számszerű adatokkal. Előzetes ismeretet – múltbéli kutatásokat – feltételez, nem légbőlkapott gondolatokat akarunk bebizonyítani. Ne ijedjünk meg ha a várttól eltérő eredményeket kapjuk! A hipotézis cáfolásán keresztül is hasznos információkhoz jutunk.

A szakdolgozatos kutatások nehezebbek, mint hinnénk
Fotó: Pixabay

Kvalitatív kutatás

Arra használjuk, hogy felfedjük valamilyen jelenség mozgatórugóit. A „miért?” kérdésre keressük a választ. Bár kis elemszámra épít, a menet közben felmerülő kérdések, az interjúk megszervezése és lebonyolítása, majd a visszacsatolások miatt hosszú ideig eltarthat. Kvalitatív kutatás sosem lehet reprezentatív, az adatok nem számszerűsíthetők! Feltáró jellegű, tehát nem egy hipotézisből indul ki, a hipotézis az eredménye lesz!

Népszerű kvalitatív módszerek:

interjú: alapvetően egyéni, de akár lehet páros

kiscsoportos interjú: 4-5 fős

fókuszcsoportos interjú: 6-12 fős

Szakdolgozatnál hagyományos interjúból 15, kiscsoportosból 2-3, fókuszcsoportból 1-2 darabot kérnek. A fókuszcsoportos kutatás a legizgalmasabbak, de ne ugorjunk fejessel a vízbe! Nagyon komoly előkészületet és moderátori tapasztalatot igényel, kezdőknek nem ajánlott. Amennyiben biztosra akarunk menni, válasszuk a hagyományos interjút.

Primer vagy szekunder adatok?

Mielőtt belevetnénk magunkat a kérdőív/interjú összeállításába, alaposan nézzünk utána a témának! Egyfelől segít tisztázni a fogalomrendszert, másrészt megalapozza az elméleti hátteret. Már meglévő kutatásokat szekunder adatforrásként hasznosíthatunk. A szekunder adatok segítenek a probléma meghatározásában, a kutatási kérdések összeállításában, a primer adatok értelmezésében. Primer adatok, a kutatásunk során gyűjtött adatok. Szakdolgozatunk primer adatokra épül, a primer adatok pedig szekunder adatokra.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A borítókép illusztráció