Kérdőív vagy interjú? Kvantitatív vagy kvalitatív? Primer vagy szekunder? A szakdolgozatos kutatások nehezebbek, mint hinnénk. Mielőtt összecsapnak fejünk felett a hullámok, az Unilife.hu segít tisztába tenni az alapokat!
Mit kutatunk?
Ez a legfontosabb eleme minden szakdolgozatnak. Ha rosszul fogalmazzuk meg a kutatási kérdést, az egész munkánk úgy fog eldőlni, akár egy kártyavár. Gondoljuk át, hogy az adott témakörön belül mit akarunk vizsgálni. Egyáltalán lehetséges-e vizsgálni? A kutatási kérdés egy adott probléma, vagy jelenség köré kell hogy épüljön. Miért szeretik az emberek jobban a Cocát a Pepsinél? Mi alapján választanak a két márka közül? Inkább komoly vagy egyéjszakás kapcsolatokra használják a Tindert? Biztos népszerűbb a fiatalok körében a Facebook, mint az Instagram? Ha megvolnánk, illeszthetjük is hozzá a megfelelő kutatási módszertant.
Kvantitatív kutatás
Minden, ami kérdőív. Alapgondolata, hogy az emberi viselkedés, magatartás számszerűsíthető. Ha pedig ez így van, a kapott adatokat statisztikai elemzésnek vethetjük alá. Ehhez azonban nagy elemszámú mintára lesz szükség. Azt szokták mondani, hogy egy szakdolgozatos kérdőívnek minimum 150 kitöltőt kell felmutatnia. Több idő összeszedni a 150 főt, mint gondolnánk, de ígyis kevesebb a kvalitatívnál. Intenzív Facebookos megosztások mellett is hetekbe telhet, mire elérjük a kitűzött célszámot, ezért nem árt időben elkezdeni a kérdőív terjesztését! A kvantitatív kutatás leíró jellegű. Mindenképpen hipotézishez kötött, ezt akarjuk alátámasztani számszerű adatokkal. Előzetes ismeretet – múltbéli kutatásokat – feltételez, nem légbőlkapott gondolatokat akarunk bebizonyítani. Ne ijedjünk meg ha a várttól eltérő eredményeket kapjuk! A hipotézis cáfolásán keresztül is hasznos információkhoz jutunk.
A szakdolgozatos kutatások nehezebbek, mint hinnénk Fotó: Pixabay
Kvalitatív kutatás
Arra használjuk, hogy felfedjük valamilyen jelenség mozgatórugóit. A „miért?” kérdésre keressük a választ. Bár kis elemszámra épít, a menet közben felmerülő kérdések, az interjúk megszervezése és lebonyolítása, majd a visszacsatolások miatt hosszú ideig eltarthat. Kvalitatív kutatás sosem lehet reprezentatív, az adatok nem számszerűsíthetők! Feltáró jellegű, tehát nem egy hipotézisből indul ki, a hipotézis az eredménye lesz!
Népszerű kvalitatív módszerek:
interjú: alapvetően egyéni, de akár lehet páros
kiscsoportos interjú: 4-5 fős
fókuszcsoportos interjú: 6-12 fős
Szakdolgozatnál hagyományos interjúból 15, kiscsoportosból 2-3, fókuszcsoportból 1-2 darabot kérnek. A fókuszcsoportos kutatás a legizgalmasabbak, de ne ugorjunk fejessel a vízbe! Nagyon komoly előkészületet és moderátori tapasztalatot igényel, kezdőknek nem ajánlott. Amennyiben biztosra akarunk menni, válasszuk a hagyományos interjút.
Primer vagy szekunder adatok?
Mielőtt belevetnénk magunkat a kérdőív/interjú összeállításába, alaposan nézzünk utána a témának! Egyfelől segít tisztázni a fogalomrendszert, másrészt megalapozza az elméleti hátteret. Már meglévő kutatásokat szekunder adatforrásként hasznosíthatunk. A szekunder adatok segítenek a probléma meghatározásában, a kutatási kérdések összeállításában, a primer adatok értelmezésében. Primer adatok, a kutatásunk során gyűjtött adatok. Szakdolgozatunk primer adatokra épül, a primer adatok pedig szekunder adatokra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.