Két hullámban alakultak ki a Naprendszer bolygói egy új elmélet szerint: a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.

Borzalmas véleménye van a Magyar Tudományos Akadémiáról a professzornak
Két hullámban alakultak ki a Naprendszer bolygói egy új elmélet szerint: a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
A Naprendszer belső bolygói – a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars – kicsik és szárazak a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és az Uránuszhoz képest. A külső bolygók emellett több illékony elemet tartalmaznak, például héliumot, hidrogént és szenet.
A Zürichi Egyetem és a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói németországi és angliai kollégáikkal a Science című tudományos lapban mutatták be elméletüket a korai Naprendszer számítógépes szimulációja alapján.
Ezzel a bolygók keletkezésének jelenleg elfogadott elméletével szállnak szembe – közölte az ETH csütörtökön. Eszerint a belső Naprendszer bolygóinak első építőelemei nagyon korán kialakultak, amikor a Naprendszer 4,5 milliárd éve egy gáz- és porlemezből állt. A mintegy 100 kilométeres ősi szikladarabok jégkristályokból álltak, a vízgőz egy része pedig kondenzálódott a porszemcséken.
Csakhogy a gázlemezben megtalálható volt az alumínium 26-os tömegszámú radioaktív izotópja, amely a vízben még gazdag szikladarabokba kerülve belülről felhevítette azokat. Ennek nyomán láva és víz képződött, utóbbi a hőség hatására elpárolgott.
Ezt követően félmillió éven át nyugalom volt a Naprendszerben, mielőtt a bolygóképződés második hulláma megindult a külső régióban. Új bolygóelemek alakultak ki porrészecskékből, amelyek a Nap irányába mozogtak. A külső és belső Naprendszer határán a radioaktív alumíniumizotóp nagy része már szétesett, így itt kevés illékony elem tudott elpárologni. Ez utat nyitott a gáz- és jégóriások kialakulása számára.
„A külső Naprendszerben a bolygók kialakulása később kezdődött, de jóval gyorsabban fejeződött be, a belső bolygóknak lényegesen több idő kellett” – mondta Tim Lichtenberg, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője.
A belső Naprendszerben összeütköztek egymással a bolygók építőelemei, és a planéták a porszemcsemagok felhalmozódásával elérték mai összetételüket és méretüket. A Föld valószínűleg a későbbi szakaszban a külső Naprendszerből vízben gazdag utánpótlást kapott, amelyet a Jupiter irányíthatott gravitációs erejével a Naprendszer belseje felé.
Több mint ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a Nap aktivitását
Több mint ezer évre visszamenőleg rekonstruálta a Nap aktivitását egy nemzetközi kutatócsoport, így már 969-ig maradéktalanul vissza tudják követni azt.
Borzalmas véleménye van a Magyar Tudományos Akadémiáról a professzornak
Alhasi ütés – a Fradi ezt kapta az MLSZ-től a bajnoki cím mellé
Aggódnak a rajongók: kórházba kellett szállítani a Fradi edzőjét, csúnya vége lett az ünneplésnek
Napi aktuális - Törcsi Péter: A Patrióták új korszaka kezdődik + videó
Ezzel el is dőlt Szoboszlai jövője? Súlyos döntést hozott a Liverpool edzője
Szép csendben bejelentették: kész van az óriási gyár Magyarországon, ami mindent megváltoztat – ezt lehet most tudni róla
Tölgyessy Péter lebuktatta a dollármédiát + videó
Szerdai sportműsor: Marozsán Fábián–Carlos Alcaraz a Roland Garroson, Betis–Chelsea Kl-döntő
Orbán Viktor üzent az újabb álhírek terjesztőinek
Cristiano Ronaldo meglepőt húz? Csak így érheti el a nagy célját
A Magyarországra tartó Gyökerest hősként ünnepelték, miután a Real Madrid sokkolta
Macron akkora pofont kapott az asszonytól, hogy arra még Moszkva is reagált
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.