Ezzel a módszerrel jobban érthetik a lovak, ha beszélnek hozzájuk

Jobban érthetik a lovak, ha az ember úgy beszél hozzájuk, mint a kisgyerekekhez – állapították meg francia kutatók.

Forrás: MTI2021. 03. 23. 14:32
Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez Forrás: Pixabay
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel, sok lovas a lovához is így szól. Két francia kutatóintézet (a Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet, INRA és a Francia Lovasintézet, IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták.

Az Animal Cognition tudományos lap friss számában megjelent tanulmányuk eredményeit felhasználhatják a tenyésztők és a lovasok, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt.

Az anyai, szülői, vagy más néven babának szóló (IDS) beszédet számos kutatás tanulmányozta, és sok előnyéről számolt be:

hasznos a kapcsolat szempontjából és elősegít egyes tanulási folyamatokat.

A beszédet ilyenkor a megszokottnál magasabb hangfekvés, a szavak ismétlése, erős pozitív érzelmi töltés és a hanglejtés eltúlzása jellemzi.

A kutyák és a majmok figyelmét könnyebb megragadni és megtartani, ha így beszél hozzájuk az ember. (Ennek PDS, vagyis házi kedvencekhez szóló beszéd a neve.) Az állatok így gyakran könnyebben is tanulnak.

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez
Fotó: Pixabay

A lovakról számos tanulmány bizonyította, hogy mennyire fogékonyak az emberi érzelmekre. A francia kutatócsoport már kimutatta, hogy fotókon felismerik az emberi arcok kifejezéseit:

mérges arcra idegesen, boldog arcra nyugalommal reagáltak.

A PDS-t azonban még nem tanulmányozták lovak esetében.

Előzetesen a közösségi portálokon megkérdeztek 845 lovast: 93 százalékuk rendszeresen így beszél a lovaihoz, de csak 44 százalékuk véli, hogy állataik érzékelik ezt.

A tudományos vizsgálathoz két tesztsorozatot végeztek húsz olyan lóval, amelyhez még sose beszéltek PDS-t használva. Először a résztvevők egyenkét beszéltek minden lóhoz tisztogatás közben PDS-t, vagy a hétköznapi, felnőttek közt szokásos beszédet használva. Azt figyelték meg, hogy PDS-t használva az állatok nyugodtabbak voltak, többet néztek a gondozóra, és tükrözték a gesztusait is. Ilyesmit nem figyeltek meg, amikor semleges felnőtt beszéd hangjain szóltak hozzájuk.

A második tesztben információt adtak át a lovaknak arról, hogy hol a jutalomfalat. A kísérletben résztvevő ember a lóval szemben állt két lezárt vödörrel. Karjával afelé mutatott, ahol a jutalom volt, közben vagy PDS-t, vagy semleges hangot használva beszélt. Amikor semlegesen szóltak hozzájuk, a lovak véletlenszerűen választottak a vödrök közül, amikor viszont „babanyelven”, akkor ahhoz a vödörhöz mentek, amelyikre az ember mutatott.

A tudósok megállapíthatták, hogy a babákhoz vagy kisállatokhoz szóló beszéd (PDS) megragadja a lovak figyelmét, segít, hogy jobban megértsék a gondozó szándékát és kövessék az utasítást, így pontosabban hajtsák végre a feladatot.

Így ütik el az időt egy csehországi állatkert unatkozó csimpánzai

Élőben követik figyelemmel egy másik állatkert főemlőseinek mindennapjait egy csehországi szafaripark csimpánzai, amelyek unatkoznak a koronavírus-járvány miatt távol maradó látogatók nélkül.

Az észak-csehországi Dvur Králové-i Szafariparkban egy hatalmas kijelzőt állítottak fel a csimpánzok kifutójában, hogy az állatok láthassák, mit csinálnak társaik az ország déli részén lévő Brno állatkertjében.

Tovább...

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.