A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen a vallás lényege Krisztus feltámadásában, a megváltásban rejlik. A rituálék ekkor és a megelőző böjti időszakban erősen kapcsolódnak az asztali örömökhöz, illetve hiányukhoz. Húsvétvasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is: húst veszünk újra magunkhoz.
A húsvét áldozati étele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az újjászületést szimbolizálja. A sonka pedig a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már jellegzetes húsvéti eledellé.
Fotó: Pixabay
Ez utóbbi szinte nélkülözhetetlen szereplője ezeknek a napoknak, fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában.
A böjti időszaknak is megvannak a maga hagyományos ételei. No nem a kenyérre, sóra, vízre gondolunk, hanem arra, hogy péntekenként és a nagyhéten sokan fogyasztanak előszeretettel főzelékeket, nagypénteken és nagyszombaton pedig Tolnában sokan főznek ízletes halászlevet.
Az eredeti cikket IDE kattintva olvashatják!
A borítókép illusztráció
Csak felelősségteljesen: élő nyúl ne legyen ajándék!
Itt a húsvét – a karácsony mellett a másik kiemelt időszak az évben, amikor a hozzáértők intelmei ellenére élő állatok válnak ajándékká. A húsvéti fészekbe jellemzően nyulak kerülnek, de egyéb kisállatokkal is előszeretettel lepi meg ilyenkor a család a gyerekeket. Állatvédők hangsúlyozzák: az élő állat ne legyen ajándék, nagyon fontos, hogy felelősségteljes, átgondolt döntés előzze meg a választást.
Húsvét apropóján sokan fontolgatják, hogy élő állattal lepik meg a gyerekeket. A nyúl ilyenkor a sláger, de macskák, kutyák, hörcsög, tengerimalac és különféle egyéb kisállatok is előszeretettel kerülnek a húsvéti fészekbe sok családnál.
