Nem mindegy, mikor és milyen pózban alszunk

Az alvás mennyiségének és minőségének fontos szerepe van az egészségünk szempontjából. De vajon mindegy, hogy milyen pózban alussza át az ember az éjszakát, illetve segít-e a délutáni szieszta, a rövid szunyókálás?

– Az ebéd utáni vagy délutáni pihenés, ami nem is alvás, inkább szunyókálás, valóban segíthet, de egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit és milyen rendszeresen alszunk így. A szieszta egészségügyi szempontból is kimutatható pozitív hatásai hosszú távon csak akkor jelentkeznek, ha rendszeresen – ha nem is mindennap, de hetente többször – lepihenünk ebéd után – mondta Varga Judit tüdőgyógyász, alvásszakértő adjunktus.

Kutatások azt bizonyítják, hogy a rövidebb-hosszabb, ebéd utáni pihenés csökkenti a szervezetben lévő stresszhormonok szintjét, így segíthet megelőzni a szívbetegségek kialakulását, sőt a stressz miatt kialakult, enyhén magas vérnyomást is mérhetően csökkenti. A frissítő alvás után jobban tudunk koncentrálni és a memóriánk is javul.

A délutáni alvást ugyanakkor az éjjeli, normális pihenés pótlására nem ajánlott használni. 

A szieszta elsősorban a szellemi felfrissülést kell hogy szolgálja, így, ha azért aludnánk napközben, mert kifejezetten álmosak vagyunk, akkor figyeljük meg, hogy éjjel eleget és jó minőségben alszunk-e! Nem mellesleg a napközbeni álmosság és a szundikálás vágya jelezhet depressziót vagy pajzsmirigy-problémákat is.

A jó minőségű éjszakai alvás számos tényezőtől függ – például a szoba hőmérséklete, hang- és fényviszonyai, a matracunk minősége, sőt még a lefekvés előtti rítusok is. Azonban azzal is érdemes tisztában lenni, hogy hatással lehet az egészségünkre az, hogy milyen pózban alszunk.

A háton alvás a gerinc számára a legpihentetőbb, ez a póz ugyanis nem terheli a gerincet, illetve a csigolyákat. A hát- és derékfájósoknak tehát leginkább ez ajánlott, de a háton alvás azoknak is előnyös – különösen, ha párnával is feltámasztják magukat –, akik refluxszal küzdenek, gyomor­égésre hajlamosak. Mivel ilyenkor a fej és a nyelőcső a gyomor szintje fölé kerül, a gyomorsav nem csorog vissza a nyelőcsőbe. Nem ajánlott a háton alvás a horkolóknak, az alvási apnoéban szenvedőknek, mert háton fekve nehezebben kapnak levegőt, de a pocakosoknak sem praktikus ez a testhelyzet, mert a gyomor felnyomja a rekeszt, így légzésük felületesebb lesz.

Az alvásszakértő szerint az oldalt fekvésnek van a legtöbb pozitívuma és a legkevesebb negatívuma. 

Felmérések szerint azok élvezhetik a legpihentetőbb éjszakákat, akik oldalt alszanak. Hacsak nem teszünk a fejünk alá magas párnát, ebben a pózban a gerinc megtartja a természetes görbületét. Az oldalpozíció a legelőnyösebb a várandós kismamáknak is, mert sem a növekvő pocakra, sem pedig a gerincre nem nehezedik nagy nyomás. Az oldalsó pozíció váll-, esetleg nyakfájást okozhat és előfordulhat, hogy ronthatja a gyomorégéssel küzdők állapotát, ha a jobb oldalukon alszanak. Ezeket a kellemetlenségeket részben a gyakoribb pozícióváltással előzhetjük meg, és az is segít, ha a térdeink közé párnát teszünk.

A hason fekvés talán a legrosszabb alvási pozíció, hiszen ahhoz, hogy levegőt tudjunk venni, a fejünket oldalra kell fordítanunk. Ez a helyzet megterheli a gerincünket, feszíti az izmainkat, az oldalra fordított fej miatt pedig a nyakunk is elgémberedhet, romlik a vérkeringésünk. Ha mégis a hasunkon szeretünk a legjobban aludni, tegyünk egy laposabb párnát a hasunk alá, hogy a gerincünket pihentetőbb pózban tartsuk, a fejünk alá pedig ne tegyünk magas és kemény párnát.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A borítókép illusztráció (Pixabay)