A biológiai folyamatok általában a nap huszonnégy órája köré rendeződnek, és minden egyes nappal újra- meg újrakezdődnek. Ilyen például az evés vagy az alvás, de hasonló mintát követ egyes hormonok termelődése, a sejtek megújulása és a testhőmérséklet normál ingadozása is. Ezek a folyamatok biztosítják a szervezet működéséhez szükséges energiát és teszik lehetővé a pihenés alatti feltöltődést, ami pedig kihat a hangulatunkra, a gondolkodásunkra és a koncentrációképességünkre is.
A leggyilkosabb a gyárakban jellemző, három műszakos munkarend
– A cirkadián ritmus nem más, mint a szervezetünk természethez történő alkalmazkodása. Az ember is a természet része, amelyet meghatározott ritmus szerint zajló folyamatok irányítanak. Ez egy olyan ritmus, ami több százezer éve alakult ki. Sajnos, az úgynevezett modern világ alaposan felborította – magyarázta Mezei Piroska endokrinológus. Életünk megszokott ritmusa, amelyet az ipari forradalom előtti időszakban legtalálóbban a „tyúkokkal kel, tyúkokkal fekszik” kifejezéssel lehetett jellemezni, megváltozott. Ma már nem a világosság-sötétség határozza meg a napi ritmusunkat, a mesterséges fénnyel kitoltuk a napok tevékeny részét, ez pedig felrúgta azt a szervezetünk által megszokott napi beosztást, miszerint nappal aktívak vagyunk, éjjel pihenünk. A cirkadián ritmusra nézve a „leggyilkosabb” a gyárakban bevezetett háromműszakos munkarend, amiben a munkavállaló felváltva délelőtt, délután, illetve éjjel jár dolgozni. Ilyenkor ugyanis állandóan változik a napi ritmus, ehhez pedig a szervezet nem tud alkalmazkodni.