Nem is kérdés: jól vizsgázott az okosotthon

Magyarországon a lakások egy–négy százaléka tekinthető okos­otthonnak. Van, aki már attól annak titulálja ingatlanát, ha okostévéje van; ez adja a négy százalékot. Az egy százalékba az okos­otthonrendszerrel megvalósult új építésű ingatlanok tartoznak. Az igazság valahol a kettő között van – tudta meg az Ingatlanbazár Zsák Pétertől, az Okosotthon Guru ügyvezetőjétől.

Egyre nagyobb érdeklődés övezi az okosotthonokat, leginkább az energiahatékonyság és a komfortnövelés miatt. Rengeteg okosrészrendszer épül ki a hazai lakásokban – például a klíma-, a fűtés- vagy a világításszabályozással kapcsolatban –, de ettől még nem okos az otthon, a spórolásban viszont sokat nyom a latban, tudta meg az Ingatlanbazár.

Az új építésű házak építési költségeinek nagyjából egy–három százalékát teszi ki az okosotthon kialakításához szükséges megoldások kiépítése. A gépészet kiépítése miatt fontos, hogy a kivitelező tudjon az akár később esedékes okosításról. A dizájn itt is hat az árakra, például a bőrborítású vagy a grafitszínű kapcsoló drágább – írja a Baranya megyei hírportál, a Bama.hu.

Családra szabva működtetik az eszközöket 

Az országos ingatlanos portál utánajárt. Ha olyan központi vezérlésű, egyénre, illetve családra szabott automatizált rendszerek működnek az ingatlanban, amelyek az ott élők kényelmét messzemenően fokozzák, biztonságérzetet adnak és növelik az energiahatékonyságot. Van, aki beéri az okosvilágítás automatizálásával, a távolról is vezérelhető klímával, napelemes rendszerrel, máshol az okostelefonnal vezérelt redőny az alap… Jó hír, hogy egy hagyományos T-elosztó árából már vehetünk olyan eszközöket, amelyek ízelítőt adnak az új technológiákból, és az utólagos okosításnak sehol sincs akadálya.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)