Rendszeres testmozgás helyett a „csodaszereket” választjuk inkább

Még egy hónap van hátra a nyárból, a vakációzni készülő nők tömege nemcsak a napokat, hanem a kalóriákat is számolja, hogy a hosszú idő alatt felszedett túlsúlytól megszabaduljanak, lehetőleg azonnal. A diétákból és csodaszerekből pedig nincs hiány, mindennapra jut egy új módszer, amely álmaink alakját ígéri. Honnan ered a soványság utáni vágyunk, és miért csak elméletben működnek a divatdiéták?

Obese Woman Measuring Weight Loss Progress Forrás: 123RF

A fogyni vágyók sokszor érzik úgy, szinte alig ettek valamit, mégsem mutat kevesebbet a mérleg. Ám az emberek valójában alábecsülik a bevitt étel mennyiségét, míg a mozgás mennyiségét túlbecsülik. – Ezt úgy hívjuk, hogy energiaegyensúly, amelynek lényege, hogy annyit együnk, amennyit fel is használunk. Ez a kulcsa minden egészséges étrendnek és minden egészséget megőrző testtömeg-szabályozó étrendnek. A legtöbben azonban kevesebbnek vélik azt, amit megesznek és többnek, amit ledolgoznak. Egy nagydarab ember, aki néhány emeletet lépcsőzik, joggal érezheti azt, hogy sok kalóriától szabadult meg, de persze nincs így – magyarázta Horváth Zoltánné.
Kiemelte: A másik problémát azok a napi „jutalmazások” adják, amelyek pont annyi többletkalóriát jelentenek, amelyeket már nem dolgozunk le. Napi egy cukrozott zabszelet vagy egy pohár gyümölcslé, amit az energiaszükségletünkön felül fogyasztunk el, egyetlen év alatt akár plusz öt kilogrammot jelenthet.

SZERENCSÉRE FELADJUK
Az elmúlt években hol a szénhidrátokat, hol a zsírokat kiáltották ki főbűnösnek, de kispadra kerültek a gabonafélék is. Azonban a szigorú divatdiéták hosszútávon tarthatatlanok.

Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon az a szigorú diéta, amely mellé mindenféle étrendkiegészítőket kell szednünk, valóban jobb-e, mint egy kiegyensúlyozott étrend, amely fedezi minden fontos tápanyag és vitamin bevitelét is? A zsírok teljes megvonásával a zsírban oldódó vitaminok hiányával kell számolnunk, ráadásul ízetlen lesz minden, mert az ételek ízét különböző zsírban oldódó aromaanyagok is adják. Ennek okán sokan – szerencsére – feladják ezeket a diétákat

– fejtette ki a Semmelweis Egyetem szakembere.
Rohamos tempóban, ám ok nélkül terjed a gluténmentes étrend is, pedig a „mentes” étrendek követése gyakran jobban hizlal. Az olcsó gluténmentes termékek ugyanis gyakran rostban szegények és keményítőben, zsírban gazdagok. – Válasszuk a magas rosttartalmú változatokat vagy az álgabonákat, mint a hajdina, a köles, a quinoa, az amaránt vagy épp a cirok, amely segít, hogy változatosan, egészségesen táplálkozzunk. Ha fokozott figyelmet szentelünk az étkezésünknek, sokszor elég, hogy beinduljon a fogyás, de annak fenntartásához már ennél több kell – tanácsolta.

HÁJ HELYETT VÍZ ÉS IZOM
A dietetikus szerint a gyors fogyással az a legnagyobb baj, hogy nem a test zsírtartalmából, hanem az úgynevezett zsírmentes testtömegből veszítünk, emiatt erőtlenebbé válunk és kiszáradunk. Ilyenkor az izmaink jelentik az első számú tápanyagot a testünknek. – A gyümölcsnapok túlzásba vitele, a léböjtök vagy más fehérjementes kúrák az izomtömeg leépülését okozzák, ilyenkor a kliens azt érzi, nincs ereje, nem tud koncentrálni a munkájára, és abbahagyja a diétát. Ezek a drasztikus kúrák különösen nagy kockázatot jelentenek a krónikus betegekre, mivel a szív- és légzőizomban is erőcsökkenés léphet fel, de a szervezet elektrolit-háztartását, vagyis az ásványianyag-egyensúlyt is felboríthatják, amely súlyos esetben akár hirtelen szívmegálláshoz is vezethet – hívta fel a figyelmet.

Ha rövid időn belül mindössze néhány kilótól akarunk megszabadulni, ugyan sok módszert találunk, ám amennyiben ez nem jár életmódváltással, azok a tényezők, amelyek a hízást okozzák, egyre nagyobb visszahízással fognak járni. A „legtutibb” módszer továbbra is az, hogy hetente fél-egy kilót adunk le, kiegyensúlyozott étrendet és aktív életmódot követve

– javasolta.
Az elmúlt évek talán legkedveltebb diétája a ketogén étrend volt, amely a többi divatdiétához hasonlóan hosszú távon tarthatatlan. A módszer lényege, hogy minimálisra, mindössze öt százalékra szorítja a szénhidrátbevitelt, miközben a zsírok aránya akár a 75 százalékot is elérheti az étkezések során. Ha sikerül elérni a ketózis állapotát, valóban elindul a fogyás, és látványos eredményt érhetünk el, de az alapvető tápanyagok mellőzésével egészségünk lassan megkopik. – Az a tapasztalatom, hogy ezt a diétát hosszú távon nem tudják fenntartani az emberek, ha viszont mégis, a zsírok nagy mennyiségben való fogyasztását elkezdik kiegészíteni egy kis kenyérrel, krumplival vagy édességgel, aminek eredménye a drámai visszahízás – figyelmeztetett a dietetikus.
A fogyókúra trendjei kimeríthetetlennek, óvatos becsléseink szerint csak hazánkban több mint 1200 különböző vállalkozás él meg a fogyókúra értékesítéséből, holott az általuk kínált szolgáltatás legfeljebb a bűntudatot csökkenti.

Az elmúlt harminc évben több mint 1200 különféle hazai fogyókúrareklámot gyűjtöttem össze

– fogalmazott Forgács Attila gasztropszichológus, aki szerint a fogyókúra leggyakoribb motivációja nem az egészség, hanem a szépség elérése.
– A kövér test egészségtelen – ez a mondat nem lenne túl sikeres marketingüzenet, mert az egészségtudatos magatartás hazánkban alacsony szinten van. Bár a nők sokkal fogékonyabbak a reklámok üzeneteire, őket sem az egészségügyi következmények hajtják, hanem az elhízott testhez társított esztétikai problémák miatt éreznek bűntudatot – vélte.
Az utóbbi bő száz év társadalomtörténete beégette a nők tudatába, hogy fogyniuk kell. A XX–XXI. század az a kor, melynek a fiatalság, a karcsúság, a testi szépség a rögeszméje. A média, a mozi, a tévé, a magazinok kitartóan emlékeztetnek arra, hogy a karcsú test a boldogság és siker záloga.

HONNAN FÚJ A SZÉL?
A túlsúlyos, kövér ember megítélése folyamatosan változott a korral és kulturális ideálokkal. Az őskori ábrázoló művészet legfontosabb motívuma az éhínség leküzdése. Erről tanúskodnak a kőkori barlangrajzok, valamint a több mint kétszáz feltárt paleolit nőszobor, amely egytől egyig kövér nőket ábrázolt.

A civilizációtörténet az időszakos éhínségek története. Egészen a fogyasztói társadalom kibontakozásáig visszatérő és természetes állapot volt az éhezés. Az ember megtanulta, hogy a krízisek éhínséggel járnak, ezért jobb lesz tartalékolni. Ugyanakkor a mértékletesség jelensége is ismert volt, már a Bibliában is megjelent

– idézte fel Forgács Attila.
Amíg a korai középkorban természetes állapot volt a szegény tömegek alultápláltsága, addig a szerzetesek elhízása Európa-szerte általánosnak számított: akár hatezer kilokalóriát is ehettek, még a böjt idején is 4500 kilokalóriát fogyasztottak el naponta.

A kora középkorban a böjtölőről úgy vélték, uralkodott a földi-testi vágyain, megtisztult, közelebb került az Istenhez. A túl sovány test megítélése viszont kétes volt: vagy csodálták a vékony nőt, vagy boszorkánysággal vádolták; de megjelent a medikalizáció is, az első betegségleírást 1689-ben közölte egy londoni orvos, aki idegbetegségnek nyilvánította a soványságot

– folytatta a gasztropszichológus. A XIX. század végén zajló változások – mint a vasutak építése, folyók szabályozása, hajózás és gőzgépek megjelenése – korábban soha nem tapasztalt élelmiszerbőséget biztosítottak a tehetősebb polgári rétegek számára. A tömeges túlsúly megjelenésével megváltozott a kövérséggel kapcsolatos korábbi attitűd: divat lett a testsúlycsökkentés, a soványságkultusz elterjedése azonban csak lassú lépésekben zajlott.

A MÉDIA FOGSÁGÁBAN
A fogyókúra mint hóbort tömegesedését az új média, a rádióadás elterjedése siettette a 20-as évektől, amikor az operettek közvetítését az illatszergyártók szponzorálták (innen származik a szappanopera kifejezés). A média és a szépségipar célba vette a nőket: a női szépség iparosodott és egyre erősebb manipuláció alá került. Eközben a jóléti társadalom kényelmi vívmányai, mint az autó, a televízió és az elektromos hűtőszekrény miatt általánossá vált a mozgásszegény életmód. Hazánkban a 60-as évek gulyáskommunizmusa hozta el a pluszkilókat, a következő negyven évben megduplázódott az elhízottak aránya. Ugyan ekkortájt még nem végeztek az elhízás elterjedtségére vonatkozó megbízható egészségügyi epidemiológiai vizsgálatokat, a Ruhaipari Tervező Intézet 1960 és 1963 között ötvenezer személy testméreteit gyűjtötte össze. A vizsgálat a vásárlók fokozódó túlsúlyát jelezte: egyre nagyobb ruhákra volt kereslet.

Szintén a hatvanas években került piacra a Barbie baba, amely bizarr testideált sugárzott a következő leánynemzedékek számára. Az üzenet megtette hatását, tíz év múlva példátlan népszerűséget szerzett a Twiggy nevű brit – kórosan sovány – modell is, aki soványságával többet keresett, mint az akkori brit miniszterelnök. A Playboy magazin topmodelljei is egyre vékonyabbak lettek, ahogyan a Miss America cím győzteseinek súlya is csökkent az utóbbi évtizedekben. Az egyre elérhetetlenebb soványságideál miatt a nőkben kialakult az örök elégedetlenség önmagunkkal szemben és a véget nem érő fogyókúrázás

– foglalta össze Forgács Attila.

Borítókép: 123RF