Hatalmas hadikárpótlással súlyosbítanák Trianont

Értetlenséget vált ki a jóvátétel fizetésének lehetősége, amikor az országot egyharmadára csonkították. A kormányfő szerint katasztrofális gazdasági következményei lehetnek. A Lenin-fiúk által kegyetlenül megölt Fery Oszkár csendőrtábornokról utcát neveznek el. A képviselőház szintén a kommün alatt kivégzett volt elnökének, Návay Lajosnak a gyilkosát halálra ítélik. Törvényt készítenek elő, amellyel Károlyi Mihályt hazaárulóvá nyilváníthatják.

A trianoni békediktátum végrehajtása is napirendre kerül, miután négy nagyhatalom már ratifikálta. Az Uj Nemzedék július 20-án arról ír: „Arra a hírre, hogy az antant jóvátételi bizottsága e célból valószínűen július 27-én érkezik Budapestre, minden politikai és gazdasági érdeklődés e bizottság felé fordul.” A lap átveszi azt az interjút, amit az Amerikai Magyar Népszava készített gróf Bethlen István miniszterelnökkel, „vajon a trianoni béke életbeléptetése nem befolyásolhatja-e kedvezőtlenül Magyarország gazdasági konszolidációját, más szóval: a békeföltételek végrehajtása milyen hatást fog gyakorolni az ország jövőjére?” A kormányfő válasza: „Ha az antantnak az volna a célja, hogy a román megszállás okozta hatvanmilliárdos károsodáson felül még hadikárpótlást is követeljen tőlünk, akkor a megindult gazdasági fejlődés katasztrófává változhatik. A bizonytalanság, amely ebben a tekintetben fönnáll, igen nyomasztóan hat az ország közgazdasági helyzetére és megbénítja a vállalkozói kedvet. Sürgősen szükséges minden tekintetben tiszta helyzetet teremteni, hogy teljes erővel foghassunk hozzá az újjáteremtés munkájához.”

A jóvátétel kiszabásának lehetősége azért vált ki felháborodást, mivel a román megszállás által is sújtott országot egyharmadára zsugorították, így érthetetlen, ez miért nem elég fizetség. Gróf Bánffy Miklós külügyminiszter a Házban igyekszik eloszlatni a jóvátétel hatalmas mértékéről keringő híreket a Magyarország 23-i tudósítása szerint. „Ami a jóvátétel óriási összegére vonatkozó híreszteléseket illeti, ezekre vonatkozólag csak azt mondhatom, hogy a magyar közgazdaság konszolidációját aláássák. A leghatározottabban kijelentem, hogy ezeknek a híreszteléseknek semmiféle tárgyi alapjuk nincs, azok rosszakaratúak és a magyar állam rekonstrukcióját akarják létalapjában megtámadni. A jóvátételi munkálatok úgy történnek, hogy bizottság fog idejönni, amely tanulmányozza a gazdasági helyzetet. Meg fogja állapítani az ország teherviselő képességét és meg fogja szabni, hogy milyen részben vegyen részt a hadi idemnitás (kártérítés – a szerző) fedezésében. Lényeges részt reprezentál ennél az a kár is, amelyet Magyarország a román megszállástól szenvedett. Úgy amint a román megszállás idején egy reparációs bizottság vette számba a károkat, most is bizottság fogja felülvizsgálni a román megszállás okozta károkat és ezt okvetlenül figyelembe veszik.”

A Pesti Hírlap 23-én értékeli a jóvátételi bizottság jövetelével kapcsolatos kilátásokat: „nagy szerencse reánk, hogy a jóvátételi bizottság most jön hozzánk és nem ezelőtt egy esztendővel jött. Világosan észrevehető a nyugati államokban, hogy a közhangulat megváltozott a javunkra. Mind többen jöttek arra a belátásra, hogy nagy méltatlanság történt velünk és hogy ez nem érdeke Európának. Mind többen akadnak, akik nyilvánosan is kifejezést mernek már adni ebbéli meggyőződésüknek. Mintha föltámadt volna sokakban a lelkiismeret. Az a bizottság, amely most érkezik ide, nem lesz már oly ellenségesen elfogult, mint aminő egy esztendő előtt lett volna. S az a kormány, amelynek e bizottság referálni fog, nem lesz már bosszútól annyira teljes, mint előbb.”

Fery Oszkár nevét veszi fel a budai Mozdony utca. A Lenin-fiúk itt gyilkolták meg a csendőrtábornokot. A Magyarország 22-én az emléktábla-avatással egybekötött ünnepségről szóló beszámolójában emlékeztet: ez a hely, ahol „két esztendővel ezelőtt, a proletárdiktatúra utolsó heteiben Cserny József vezérlete alatt a magyar szovjet véreskezű terrorcsapata tanyázott. Ennek az épületnek a pincehelyiségében gyilkolták meg válogatott kínzások között az 1919-ik év július 21-re virradó éjszaka Fery Oszkár csendőraltábornagyot, Borhy Sándor és Menkina János csendőralezredeseket.”

Az Est tudósítása szerint Zadravetz István tábori püspök „arról beszél, hogy a kereszténység magva a vértanúk vére. Ennek a három férfiúnak a vére is a kereszténység és az új magyarság magja lett, s ma bennünket nem a fájdalom, hanem a kegyelet vezetett ide.” Pekár Gyula államtitkár úgy fogalmaz: „látnunk kell, hogy a menny mindig győz a pokol felett. Legyen ez a nap olyan kegyeletünnepe az országnak, mint október 6.” Arra is kitér: Magyarország „a félhold ellen is megvédte Európát, amíg a Nyugat békésen művelődhetett és két év előtt is Magyarország próbálta ki testén a vörös rémületet, hogy visszariassza tőle Európát. És a hála: Trianon.”

Návay Lajos Fotó: Wikipédia

Szintén embertelen módon végeztek a Lenin-fiúk Eötvös József unokájával, a képviselőház volt elnökével, Návay Lajossal és unokaöccsével, valamint Kiss Béla szentesi polgármester-helyettessel. A Szamuely-féle keretlegények 1919 áprilisában a kiskunfélegyházi vasúti étteremmel szemben megásatták velük saját sírjukat, amibe belelőtték őket. A 8 Órai Ujság július 20-án közli: Halálra ítélték Návay Lajos gyilkosát. Azt írják, a bíróság „Bűnösnek mondja ki Engi Lajos Sándort, mint a gyilkosság bűntettében tettestársat, ki Kiskunfélegyházán több társával Návay Lajost és társait kivégezte, Návay Ivánt revolverrel és rohamkéssel megölte és ezért halálra ítéli.” A büntetőperben még egy fő tizenegy rendbeli gyilkosság miatt mint bűnsegéd tizenöt évi fegyházat kap. További 28 elkövetőt néhány hónaptól több évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanak a halálvonat terroristái közül.

Az Ujság 23-án lehozza: „A kormánynak az a terve, hogy a hazaárulók vagyonának elkobzásáról szóló igazságügy-miniszteri törvényjavaslatot még a nyári szünet előtt letárgyaltatja a parlamentben. Nyílt titok, hogy ez a törvény konkrét esetből sarjadzott ki, s valójában Károlyi Mihállyal szemben statuál büntetőjogi szankciókat. Lényege az, hogy az állam elkobozhatja a hazaáruló hitbizományának egy részét, s ez a rész nem lehet kisebb, mint a hitbizományhoz tartozó összes ingó és ingatlan vagyon értékének a felerésze.” Hozzáteszik: „A törvény csak az elkobzás jogi bázisát teremti meg, a hazaárulóvá nyilvánítás a bíróság feladata. […] A bíróság mérlegelni fogja azt a körülményt, milyen felelősség terheli Károlyi Mihályt a Diaz-féle fegyverszünettel (Padovai fegyverszünet 1918. november 3-án, amely lezárta a Monarchia első világháborús részvételét – a szerző) kapcsolatosan. Tisztázni fogják továbbá azt a kérdést is, milyen része van Károlyi Mihálynak abban, hogy határaink a front felbomlása után védtelenül maradtak, s arról is kell felelnie, miért kényszerítette fegyverletételre Mackensen hadseregét, amely tudvalevően teljes fegyelemmel őrködött Erdély határain. Számonkéri azonkívül a bíróság Károlyi Mihálytól azt is, miért tartóztatta le Mackensent, s miért juttatta a francia keleti hadsereg fővezérének kezére.”

A Világ 21-én közli: az „Érsekújvár város által fenntartott gimnázium érettségi vizsgái javában folytak, amikor dr. Hatala főigazgató 15 diáktól az érettségi letételét megtagadta […] azzal, hogy ellenük a nyitrai államügyészség bűnvádi eljárást indított, s így, mint politikailag megbízhatatlan egyének, vizsgára nem bocsáthatók.” Kiderül: „azzal vádolják őket, hogy a főgimnázium által június 4-én rendezett juniálison irredenta dalt énekeltek. A diákok kijelentették, hogy ezen vád valótlan és egyben kérték a gimnázium igazgatóságát és Hatala igazgatót, hogy őket érettségire bocsássák. Kérelmüket mereven elutasították.”