Károlyi már a háborúban az ellenséggel játszott össze

Kényszerűségből betiltják az irredenta szervezeteket, hogy kifejezzük a békediktátum betartásának szándékát. Windischgraetz herceg azzal vádolja Károlyi Mihályt, hogy már a háborúban az ellenséges hatalmakkal működött együtt. Kolozsvárott megalakul a Magyar Szövetség. Nagyváradi gyűlésüket a román prefektus a rabbik és a zsidók csatlakozása miatt tiltja meg.

Nagy vihart kavar Windischgraetz Lajos herceg felszólalása a parlamentben. A Pesti Napló 7-én úgy ír erről A Károlyi-féle hazaárulás a Házban címmel: „Windischgraetz Lajos herceg személyes megtámadtatás címén kijelenti, hogy ő már 1917-ben tudott arról, hogy Károlyi-párti politikusok olasz és francia körökkel tárgyaltak. A piavei csata után a német főhadiszálláson II. Vilmos császár figyelmeztette őt arra, hogy a német vezérkar tudomása szerint Magyarország forradalmasítására törekszenek. A német vezérkar Konsten őrnagy vizsgálatai alapján megbizonyosodott afelől, hogy Károlyi Mihály pénzt kapott.” Arról is beszél: „Mikor 1918 őszén Svájcban járt, a franciák előtte roppant csodálkoztak azon, hogy Magyarország kezébe tette le sorsát. A franciák akkor már tudták, hogy Károlyi Szovjet-Oroszországgal áll összeköttetésben. […] Károlyi három ízben küldött memorandumot Svájcba. Az egyikben azt mondja, hogy »nekünk nem áll érdekünkben megtartani azokat a határokat, amelyek éppoly igazságtalanok, mint amennyire ellenkeznek a magyar faj fejlődésének érdekeivel.« […] A függetlenségi képviselők tagadják a hazaárulást, de Franciaországban nem tagadják. Itt van Marius Muthe képviselő interpellációja, amelyben elismeri, hogy Károlyi a hármas szövetség ellen dolgozott.” Bethlen István miniszterelnök úgy reagál: „Windischgraetz Lajos hercegnek kötelessége, hogy világosságot derítsen erre az ügyre. Ennélfogva felszólítja, bocsássa a kormány rendelkezésére azokat az adatokat, amelyek birtokában vannak és ígéri, hogy az eljárást rögtön megindítja. Amennyiben bűnt követtek el, a törvény teljes szigora szerint bűnhődni fognak.”

Windischgraetz Lajos herceg Fotó: Wikipédia

A Pesti Hírlap 7-én vezércikket szentel a témának. „A felhozott vád alapján Károlyi Mihály hónapokon át összeköttetésben állott a velünk háborút folytató ellenséggel. Alkudozott vele. Jelentéseket küldött neki. Ajánlkozott, hogy lázadást szít idehaza a törvényes kormány ellen. Elárulta belső titkainkat, s ezáltal könnyebbé tette az ellenségnek, hogy rajtunk győzedelmeskedjen, s árulója lett azoknak a fiainknak, akik a vesztett csaták következtében halált szenvedtek a harcmezőn. S felajánlotta az ellenségnek még azt is, hogy még országunk megcsonkítása árán is hajlandó lesz a vele való békekötésre közremunkálni. Mind olyan bűnök ezek, melyeknek mindegyikéért a megérdemelt büntetés: a kötél.”

Az Est 5-én hírül adja: „Erdélyben megalakult a Magyar Szövetség.” Mint beszámolnak róla: „Erdély magyarsága az anyaországtól való elszakításának negyedik évében megkezdte szervezkedését. Erdély magyar vármegyéinek népe megalakította a Magyar Szövetséget. A szervezkedést Kalotaszeg magyarsága kezdte meg. […] Nagy jelentőségű volt a magyarság szervezkedésében a június 29-én megtartott dicsőszentmártoni népgyűlés, amelyen a Magyar Szövetség Küküllő megyei magyarsága bontott zászlót. A népgyűlésre már az előtte való napon százával érkeztek kocsin, vonaton, gyalog a harmadrészben magyar megye falvainak lakosai.” Dr. Gyárfás Elemér, a szövetség központjába választott volt főispán beszédet mondott. „Isten örök törvényekkel kormányozza a nemzeteket és úgy tesz csodát, hogy önbizalmat, életerőt ad a lelkekbe. Bármi történt és bármi történjék, bármit veszítettünk el eddig és bármilyen szenvedések várjanak még ránk, nem fogunk elpusztulni, ha hiszünk magunkban és bízunk egymásban, ha mindnyájan egy akarattal dolgozunk.”

Július 9-én Az Est már arról tudósít, hogy Kolozsváron ténylegesen is megalakult a Magyar Szövetség és Báró Jósika Samut, a magyar főrendiház volt elnökét kérte föl az elnöki tisztségre. Mint kiderül, Nagyváradon a gyűlés megtartása akadályokba ütközött. „A kérvény aláírói közt szerepelt a város és vármegye magyarságának minden tényezője. Gróf Széchényi Miklós püspök és Karácsonyi kanonok mellett […] ott szerepelt a két váradi zsidó hitközség főrabbija is, dr. Kecskeméti Lipót és Fuchs Benjámin, egész sereg zsidó aláíróval együtt. Ebbe kapaszkodott bele a nagyváradi prefektus, aki úgy látszik, nem jó szemmel nézi, hogy Nagyvárad magyar társadalma felekezeti különbségre való tekintet nélkül egységes”, s határozatban tiltotta meg, hogy a szerinte külön nemzetiséghez tartozók együtt szervezkedjenek. Az Est értékeli a diszkriminációt. „A határozat indokolása úgy állítja be Nagyvárad zsidó vallású magyar társadalmának csatlakozását, mintha az a keresztény vallású magyarság mozgalmával érdekellentétben volna, s mintegy kényszeríteni igyekszik a váradi zsidóságot, hogy a magyarságtól külön szervezkedjék. Nagyvárad lakossága azonban – felekezeti különbség nélkül – egyelőre inkább lemondott a szervezkedő közgyűlés megtartásáról.”