A balliberális közösségi médiában felrótták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, hogy „finoman megfenyegette” a külföldi nagyköveteket: ne avatkozzanak be a magyar választási folyamatokba.
Szijjártó így válaszolt erre a Megafon rendezvényén:
Én nem finoman megfenyegettem őket, hanem elég keményen elmondtam, hogy mi várható. Tehát kikérem magamnak, hogy bárkivel finoman beszéltem volna ebben a kérdésben
– válaszolta.
Ez igen, gratulálok, Péter! (Közvetlen hangnemem oka, hogy régóta ismerjük egymást.)
Így kell válaszolni, ha a nemzeti szuverenitásunk megvédéséről van szó.
Itt nincs helye a finomságnak: ezek vérre menő kérdések. Egy nemzet sorsa dől el rajtuk – hogy én se beszéljek félreérhetően és „finoman”.
Érdemes még idézni őt, mert példaértékű:
Én világosan elmondtam, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani, meg van egy szuverén ország, ahol ők egy másik ország képviselői. És én biztos leváltanám a nagykövetemet, ha megtudnám, nem csinálnak ilyet, mert 2014 óta elég világos rezsimek vannak érvényben, ha megtudnám, hogy az adott nagykövetem az adott országban a belpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánít.
Mindennek a háttere az, hogy korábban több budapesti nagykövetség is jelezte, hogy azt tervezi, részt vesz megfigyelőként az áprilisi választásokon, mert aggódik azok tisztasága miatt. Szijjártó világossá tette, hogy az EBESZ-delegáció feladata, hogy megfigyeljék a választásokat, és nem a nagykövetségeké. Beszélt arról is, hogy a nagykövetségi embereknek nem dolga, hogy platformokat alapítsanak, járkáljanak a szavazókörökbe és elmondják, mi a jó és mi a nem jó. Ez egy ezeréves államisággal rendelkező keresztény ország, amely megvédi magát, ha kell – mondta. Sőt, világossá tette: azt a nagykövetet, aki beavatkozik a magyar választásokba, utána már csak legfeljebb osztályvezető-helyettesi szintig fogják beengedni a magyar közigazgatásba.
Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten a régi magyar mondás szerint.
Egyébként Varga Judit igazságügy-miniszter is „szijjártós” választ adott, amikor a választást megfigyelni érkező, gigantikus létszámú – hiába, vonzó hely Magyarország – EBESZ-küldöttséggel kapcsolatban megjegyezte: semmi baj, jöhetnek, csak azt elvárjuk, hogy ne avatkozzanak be a választások kimenetelébe…
Jó lesz majd őket ellenőrizni egy hazai csapattal…
De félre a tréfát: a fősodratú globalistákkal (más szóval: balliberálisokkal) az a baj, hogy olyan fake news-okat terjesztenek politikai ellenfeleikkel kapcsolatban, amikre valójában ők készülnek. S ha valami félelmetes és veszélyes ezekben a kiszólásokban a magyar választások kormányoldali elcsalásával kapcsolatban, az éppen ez.
Gondoljunk csak az ukrán–orosz „konfliktusra”: a Nyugat fősodratú erői azzal ordították tele a világsajtót és médiát, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Egészen biztosan, 10-én, vagy ha nem akkor 15-én, ha akkor sem, akkor 20-án vagy 32-én. Biden pedig nemrég azt „érezte”, hogy az oroszok támadni fognak.
Mindez annak a leplezése volt, hogy valós céljuk Oroszország meggyengítése.
Nos, erről szólhat „az Orbán-kormány elcsalja a választásokat” című fake news is. Inkább ők azok, akik beavatkoznak a belső folyamatainkba…
Ezt csinálták az Egyesült Államokban is: 2016-ban Trumpot vádolták azzal, hogy orosz segítséggel elcsalták a választásokat, ebből semmi nem volt igaz, viszont 2020-ban ők megtették mindezt – lásd Patrick M. Byrne könyvét, A nagy választási csalást (Pannónia Nyomda Kft, 2021), Illetve nagyjából ezt vallotta be Molly Ball is a Time Magazin-ban 2021. február 15-én megjelent cikkében.
Csak egyet tehetünk: iszonyatos erővel figyelünk minden beavatkozási kísérletre, a titkosszolgálatainknak totálisan résen kell lenniük, különös tekintettel az esetleges elektronikus, digitális, számítógépes beavatkozási kísérletekkel szemben, a szavazólapokat pedig ezerszeres védelemmel kell őriznünk.
Ady szerint Petőfi nem alkuszik.
Szijjártó sem, és mi sem.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ) elnöke az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán 2022. február 21-én (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)
