Elkezdődött minden idők legkorábbi aratása

Országszerte aratnak. Hogy milyen nehéz munka az aratás, csak az tudja igazán, aki próbálta már - és még nehezebb úgy betakarítani a kalászosokat, hogy a termésátlag negyedével-harmadával kisebb, mint a megszokott. Vannak területek, ahol csak a felét hozza a gabona, mint amennyire vetéskor számítottak a gazdák.

A téli fagy és a szokatlan aszály megtette a magáét: a kényszerérett õszi árpát, õszi búzát muszáj aratni, nehogy még a túlérés miatti szemveszteség is sújtsa a gazdákat. Szalma is kevés lesz, hiszen a gabona szára rövidebb a szokásosnál.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Az aszály ellenére nem lesz kevesebb a gabona, mint tavaly volt, bár az õszi búzából akkor is gyenge volt a termés, átlagosan három tonnát takarítottak be hektáronként. A tavaszi árpa kevesebb hozamot ígér, átlagosan 2,5 tonnára számítanak, ahol alig hullott csapadék, például Encs térségében, jóval kevesebb az árpa, viszont Szerencs környékén, ahol több esõ jutott a földekre, jobb lesz a termés. A több mint százezer hektár kalászos aratása elõreláthatólag július második felében kezdõdik Borsodban – mondta Sümegi István, az FM hivatal fõtanácsosa.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Az õszi árpa aratásával a hétvégén megkezdõdött a kalászosok betakarítása. Õszi árpából 22 százalék a veszteség, de az aszály miatt több mint 30 százalékos terméskiesésre számítanak a szakemberek a többi kalászosból is. A termelõk az aszálykárokat folyamatosan jelentik a falugazdászoknak. A terméskiesés kompenzálását a szaktárcától várják a gazdák.

Hajdú-Bihar

Az õszi árpa betakarításával megkezdõdött az aratás. A szakemberek szerint az idei termés mélyen alatta marad az elõzõ évek átlagának. Õszi árpát a megyében 9500 hektáron vetettek, a betakarítás lassan már befejezõdik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termés hektáronként csak kevéssel haladja majd meg a 2,5 tonnát. A megszokottnál jóval gyengébb eredményekre, 4-4,5 tonna helyett átlagosan három tonnára számítanak a szakemberek búzából, amely Hajdú-Biharban 78 ezer hektáron terem. A búza aratását a következõ hétvégén, Péter-Pál napján megkezdik, hiszen már érettek a kalászok, talán kissé túlérettek is, legalább is külsõre. Az elmúlt hetek, hónapok aszályos idõjárása miatt ugyanis a búza nem tudott megfelelõen bokrosodni, a kalászokban kevés a szem.

Csongrád megye

Hozzávetõleg 100 ezer hektáron termelnek kalászos gabonát. Ennek 70 százaléka õszi búza, a többi õszi árpa, rozs és sztritikálé. Közülük az árpa betakarítása a megszokottnál két héttel korábban, már a múlt héten megkezdõdött. A termésátlag rendkívül gyenge, még a 2,5 tonnát sem éri el, holott jobb években négy tonna felett volt. Az árpát ugyanis már a téli fagy megritkította, aztán pedig az aszály rontotta a terméskilátásokat, hiszen gyakorlatilag március óta nem hullott elegendõ csapadék a megyében. Egy-két napon belül egyébként az õszi búza aratása is megkezdõdik Csongrádban, ebbõl is rendkívül gyenge termésre van kilátás, ráadásul rövid a gabona szára, ezért szalmából is kevés lesz az idén.

Tolna

Tíz nappal ezelõtt kezdõdött – szakemberek szerint – minden idõk legkorábbi aratása, és ami érdekes, nem csak a Paks környéki homokos táblákon, hanem Bátaszék környékén is ugyanakkor indultak a gépek. Az aszály a megyében 40 százalékos terméskiesést okozott, hisz áprilisban alig volt esõ, sõt Dombóvár környékén 41 napig egyetlen csepp sem esett. Ami szintén szokatlan, az õszi árpával szinte egyszerre érett az õszi búza is. A mélyfekvésû, jobb vízgazdálkodású területeken értek el csupán néhol öt tonnát, általában három tonna a hektáronkénti termés, és ami szokatlan, lehet, hogy az idén az árpa termésátlaga meghaladja a búzáét és nem csak a kalászok rövidebbek, Bea József, a Tolna megyei Földmûvelésügyi Hivatal vezetõje elmondta, a gabona szára is. Nem csak a szem, a mag kevés, a szalma is. Megindult egy úgynevezett szalmakeresés, nagy értéke és szeme van már az árpaszalmának is, de fõleg az ipari feldolgozók keresik az õszi búzaszalmát is – mondta Bea József.

Baranya

Néhány gazdaságban már megkezdõdött a búza aratása, de máshol sem várhatnak sokáig, szinte bizonyos, hogy a héten mindenütt hozzáfognak a kenyérgabona betakarításához, a kényszerérés ugyanis annyira elõrehaladott állapotokat teremtett, amin a csapadék – erre egyébként semmi remény -, már úgy sem változtatna, tehát felesleges a várakozás. A legjobb helyeken hektáronként öt tonnát remélnek, ám sokkal valószínûbb a négy tonna, ami a mezõgazdászok szerint még mindig nagyon jó és magasabb az országos 2,5-3 tonnás értéknél. Az õszi árpából 10-15 százalékkal kevesebb termett, mint a múlt esztendõben. Itt 4,1 tonna hektáronkénti hozamról lehet beszámolni, ez ugyancsak nem rossz.

Veszprém megye

66 ezer hektárnyi terület vár betakarításra. Az elsõ becslések alapján 30 százalékos hozamkiesés várható az õszi kalászosoknál, a tavasziaknál ez 50 százalékos terméscsökkenés. Az õszi árpát hatezer hektáron kell betakarítani, 7,2 átlagra számítanak hektáronként. A Megyei Földmûvelésügyi Hivatal helyettes vezetõje, Szûcs Ferenc szerint a mûszaki, technikai feltételekkel nincs gond, az újonnan vásárolt kombájnok is csatasorba állnak. A búzaterület 33 ezer hektár, a gépek a hét második felében állnak bele a Veszprém megyei búzatáblákba, amelyek ugyancsak megszenvedték a példátlan csapadékhiányt, az aszályt.

Fejér megye

A héten kezdték meg az aratást, egyelõre tehát csak becsült terméseredményt tudott mondani a megyei földmûvelésügyi hivatal vezetõje és az cseppet sem szívderítõ. Mint Lajkó Ákostól megtudtam, a búzatermés fele, kétharmada lesz az átlagos évekének, úgy három tonna hektáronként. Elsõsorban a tartós és hideg tél, majd a rendkívüli aszály okolható a rossz terméseredményekért. Például a repce felét azért tárcsászták ki, mert elfagyott, a maradék fele pedig a nagy szárazság áldozata lett, jó, ha egy tonna repcét tudnak aratni egy hektárról. A megyében az eddig lehullott csapadék mennyisége csupán a fele az elõzõ évekének. Az elmúlt napok esõzése pedig a betakarításra váró gabonáknak már semmit nem segít, jó hatással csak a késõi betakarítású búzákra, tavaszi árpára, napraforgóra, kukoricára és cukorrépára lehet. Visszatérve a búzára, az önköltségi árak 110 és 130 ezer forint között mozognak hektáronként, az árbevétel jobb esetben 90 ezer forint lesz egy hektárra számolva, tehát jelentõs kár éri a termelõket az idén Fejér megyében is.

Forrás: radio.hu