Tojástáncot lejtő termelők

A világméretű tojás és hústúltermelés miatt nehéz helyzetbe kerültek a hazai tojástermelők, akik úgy látják, ha nem kapnak kellő mennyiségű állami támogatást, a technológiai és az előírt állatjóléti beruházásokhoz, akkor hamar tönkremennek az unióban.

Évek óta veszteséget termelnek a tojátermelők, mert nem kapnak központi segítséget, és mert csak önköltség alatt tudják értékesíteni a tojást – vázolta tegnap egy szakmai tájékoztatón röviden Bangó László, a Magyar Tojóhibrid Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének vezetője a kicsinek, de népélelmezési szempontból rendkívül fontosnak titulált ágazat helyzetét. A szakemberek úgy látják: jelenleg tőlük független hazai és világpiaci túltermelés sem javít helyzetükön. A hazai túltermelési hullámmal azért kell megküzdeniük, mert a letojt tojótyúkokat a vágóhidak nem veszik át és nem vágják le, ezért az intenzív termelésből szó szerint kiöregedett tyúkok a háztáji gazdaságokba kerülnek, ahol viszont tovább termelnek. Az évi 4,5-5 millió selejt tyúkból 2002-ben 350 ezret, idén május végéig kétmillió selejttyúkból 300 ezer darabot vágtak le. A háztájiban előállított tojás azonban érezhetően zavarja a piacot.

A tojás túltermelési válsága a globális húspiaci válsággal is összefügg – többek között emiatt lehetetlen a tojótyúkokat levágatni –, de a baromfihúsválság miatt a húscsirke keltetőtojás egy része is megjelenik a piacon, ráadásul a viszonylag olcsó húsárak miatt a fogyasztók kevesebb tojást is vásárolnak. Pluszként a nagy élelmiszerláncok is beszálltak a kereskedelembe és jelentősen leszorították a tojás árát. Egy tojás előállítási költsége jelenleg 12,55 forint, az értékesítési árak azonban csak 9-9,5 forint körül mozognak. Magyarországon évente mintegy 2,8 milliárd tojást fogyasztanak az emberek. Az elfogyasztott tojások csak mintegy felét állítják elő az intenzív tojástermeléssel foglalkozó gazdaságok. A többi általában a kisebb üzemekből és a kisgazdaságokból ellenőrizetlenül jut a piacra. A tojásszövetség 170 tagja évi 1,6 milliárd darab tojást termel, ami a teljes mennyiség 60 százalékát jelenti.

A kisüzemi tojás azonban ellenőrizetlen körülmények között kerül a forgalomba, eért szorgalmazzák a nagy termelők, a tojáscsomagoló-üzemek építését, ahol a tojásokat az uniós szabványnak megfelelően osztályoznák és jelölnék is. Ezek megvalósításához azonban jelentős támogatásra van szükség. Emellett a tojástermelők szorgalmazzák, hogy az érvényben lévő előírásokat, főként az élelmiszerkönyv szabályait szigorúbban ellenőrizzék a hatóságok. A Magyar Élelmiszerkönyvben pontos előírások vannak a tojás forgalomba hozataláról.

A tojástermelők jelezték, ha nem kapnak időben kellő mértékű állami támogatást, akkor tönkremegy az ágazat és az importtojás elárasztja Magyarországot. Hogy ez ne következzen be, a tojásszövetség öt évre szóló támogatási kérelemmel fordult az agrártárcához. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára elmondta, ötmillió intenzíven termelő tojótyúk van Magyaroszágon, amelyek közül egymillió darabnak az állatjóléti intézkedések miatt azonnal le kell cserélni a tojóketrecét, ami 2-2,5 milliárd forintot jelent. A technológia megújjítása öt-hat milliárd, a környzettechnológiai beruházások pedig két-három milliárd forintba kerülnek, a csomagolóberendezések felállítás mintegy nyolcmilliárd forintot taksál. Földi Péter hangsúlyozta, a beruházásokhoz mindenképpen állami segítség szükséges, mert azok egy része nem tekinthető termelést növelő beruházásnak, azaz nem termelik ki bekerülési költséget.

Nagy Ottó