Az importtej rontja a hazai esélyeket

Rossz helyzetben vannak a hazai kecsketenyésztők, pedig képesek kiváló minőségű tejet termelni és azt kiváló csomagolásban megvételre kínálni. Ennek ellenére érkezik importkecsketej Magyarországra, amit sokkal drágábban lehet megvenni, mint a magyar terméket.

Több áruházláncban kapható importkecsketej, annak ellenére, hogy a hazai kecsketenyésztők és -tejtermelők komoly gondokkal és esetenként felesleggel is küzdenek. A Franciaországból származó termék literéért az egyik láncban 780 forintot kell fizetni. A Magyar Nemzet azonban utánajárt, hogy ugyanebben és más láncokban is kapható hazai gyártású UHT-kecsketej is, amely 500 forintba kerül, és ellenőrzött állományból származik.

A Magyar Nemzet megkereste a hazai Gida tej előállítóját, az Europharma Szövetkezetet, amelynek ügyvezető elnöke elmondta, szövetkezetük az egyik legnagyobb hazai kecsketej-feldolgozó, és közel kétezer állat termelését integrálják. Az elnök a francia tejről nem nyilatkozott, azt azonban elmondta, hogy az importtej rontja a hazai termelők esélyeit, annak ellenére, hogy jóval drágábban kerül a boltokba, mint a hazai. Az pedig még érthetetlenebb Pintér István számára, hogy az azonos minőség, de jelentős árkülönbség ellenére a fogyasztók miért az importárut választják.

A magyar kecsketejkvóta 2,2 millió liter, és a termelők minden liter után 20 forintos támogatást kapnak. Tavaly a kvóta még hárommillió liter volt, amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2,2 millió literre csökkentett – a Magyar Nemzet információi szerint kihasználatlansága miatt, és anyagi okokra hivatkozva. A hazai kecskeállomány létszáma valahol ötven- és hetvenezer darab között mozog, de ebből csak mintegy tízezer állat regisztrált.

Miklós Dezső, az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületének ügyvezető elnöke úgy vélekedett, hogy nagyszerű lenne a hazai ágazat helyzete, ha a kecsketermékek fogyasztása Magyarországon már beépült volna az étkezési kultúrába, és már mindennapos, szinte természetes lenne. (Az egyesület a két tejhasznú kecskefajta, az alpesi és a szánentáli mellett egy húsfajta, a búr kecske hazai tenyésztését is összefogja.)

– A tenyésztőink szempontjából nézve nagyon sajnálatos, hogy egyre több importtermék jelenik meg a boltokban, nehezítve a hazai ágazat fejlődését. Ez különösen azért elkeserítő, mert a kecsketermékeket, gyakran jobb minőségben, itthon is képesek vagyunk előállítani. A kecskesajt három alaptípusát – a keményet, a félkeményet és a lágyat – itthon is kiváló minőségben gyártjuk – mondta az elnök.

– Persze, a piaci hátteret nehéz megteremteni, de ha megalapoztuk, és ez az elsődleges feladatunk, akkor utána jöhet a második lépés: az állományfejlesztés. Mindemellett a kecsketenyésztőknek a tejtermelésre vonatkozó minden higiénés és egészségügyi előírást be kell tartaniuk – tette hozzá Miklós Dezső. A felvásárlási árakról az elnök elmondta, a termelők száz forintot kapnak literenként a húszforintos állami támogatással együtt.

Nagy Ottó