Agrárium: a kormány nem készült fel a piaci zavarok elhárítására

"Az elmúlt napokban számos kritika fogalmazódott meg a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről. Statisztikai elemzésekből, szakmai véleményekből és az Európai Unió országjelentéséből is az derül ki, hogy a kormány teljesítménye nem megfelelő ezen a területen" – mondta Glattfelder Béla, a Fidesz–MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoport Mezőgazdasági kabinetjének vezetője.

A képviselő a mezőgazdaság helyzetéről, valamint a költségvetés mezőgazdaságra vonatkozó fejezeteiről beszélt pénteki sajtótájékoztatóján.

– Magyarországot korábban a legfelkészültebb tagjelöltként tartották számon az országjelentésekben, jelenleg pedig inkább kritikákat fogalmaznak meg: elmondható, hogy Magyarország a középmezőnybe csúszott le – jelentette ki Glattfelder. Hozzátette: az Európai Bizottság által közzétett elemzés az elmúlt egy év kormányzati teljesítményére vonatkozik, és azt vizsgálja, hogy a kormány által vállalt feladatok milyen mértékben teljesültek. Éppen ezért az előző kormány nem hibáztatható a negatív értékelés miatt.

Az uniós jelentés mellett a magyar agráriumnak egyéb rossz hírekkel is szembesülnie kell. A Magyar Statisztikai Hivatal a mezőgazdaság teljesítményéről készített elemzése szerint a szarvasmarha-állomány 17 ezer, míg a sertésállomány 117 ezer egyeddel csökkent. A szakmai szervezetek nyilatkozata szerint a sertéstenyésztők vesztesége 8,5 milliárd, míg a baromfiágazaté 20 milliárd forint az idei évben. A magyar baromfiágazat két meghatározó cége súlyos krízist él át: a Hajdú Bét a csőd szélére jutott, s a Bábolna Rt. vesztesége is meghaladja a két milliárd forintot. „Mindebből látható, hogy a magyar agrárium nem jó kondíciókkal fut neki a csatlakozásnak” – jelentette ki a képviselő.

A Fidesz szerint a költségvetési tervezet nem biztosítja azokat a forrásokat, amelyek pótolnák az agrárszféra elmúlt évi veszteségeit, s így az ágazat megerősítésére sincs mód. Bár Medgyessy Péter ígéretet tett arra, hogy a gazdák a jövő évben megkapják a 30 százalékos nemzeti kiegészítést, a költségvetésben az ehhez szükséges összegnek csupán 10-30 százaléka biztosított, ezért a kifizetések túlnyomó többsége várhatóan 2005-re csúszik. A Fidesz javaslata szerint a gazdák előfinanszírozására lenne szükség, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az Unióba való belépésig még nem vonatkozik ránk az EU pénzügyi szabályozása.

– Az európai uniós intézmények fejlesztésére szükséges források az MSZP mezőgazdasági munkacsoportja szerint sincsenek biztosítva a tervezetben. Ennek ellenére az MSZP nem nyújtott be módosító javaslatokat, a Fidesz indítványát ugyanakkor leszavazták. A költségvetésben szerepel egy 800 millió forintos tétel, melyet az Agrárkamara részére különítettek el. A Fidesz javasolja, hogy ezt az összeget az uniós intézmények fejlesztésére fordítsák – mondta Glattfelder. Hozzátette: különösen fájó az a tény, hogy a kutatásra és szakoktatásra az ez évinél is kevesebb költségvetési pénz jut 2004-ben. Béremeléssel nem számolhatnak a kutatók, szakoktatók, hiszen a béreket befagyasztják, amire eddig még nem volt példa.

A képviselő kiemelte, a Medgyessy-kormány ígéretet tett arra is, hogy az iskolatej programot újraindítják. Ennek szeptemberben kellett volna megtörténnie, majd januárra ígérték, de a költségvetésben erre sincs elegendő pénz. Hétmilliárd forint állami támogatásra lenne szükség a folytatáshoz a tervezetben meglévő 800 millió forint helyett. A kormány választási programjában arra is ígéretet tett, hogy tíz év alatt 300 ezer hektárnyi erdőtelepítést hajt végre, ugyanakkor az erdészeti feladatokra jutó költségvetési pénz két milliárd forinttal csökken – tette hozzá Glattfelder.

A mezőgazdasági kabinet vezetője beszélt még a családi gazdaságok kiemelt támogatásáról, amit ebben az évben sem kaptak meg az érintettek, és a költségvetés szerint ezt a következő évben sem tervezik. A Fidesz „végre szeretné hajtani Medgyessy ígéreteit”, ezért a párt ebben az ügyben módosító javaslatot nyújtott be. A költségvetésben szerepelt egy hét milliárd forintos tétel, amit az osztatlan közös tulajdonú földek támogatására különítettek el, az MSZP ezt az összeget másra fordította. Az ígéret szerint 2004. január 1-jétől újra bevezetik ezt a támogatást, de a tervezetben erre csupán 100 millió forintot különítettek el erre. A költségvetés nem szán egy fillért sem piacszabályozási célra az uniós támogatásokra hivatkozva. Felmerül a kérdés: a május 1-jéig fellépő esetleges piaci zavart milyen forrásokból védik majd ki – mondta a képviselő.

Glattfelder Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy a gép- és eszközbeszerzéshez szükséges támogatási formák sincsenek benne a költségvetésben. Végezetül még egy kérdést vetett fel a képviselő, miszerint a csatlakozási szerződésnek van egy pontja, amely kimondja, hogy ha egy bizonyos mezőgazdasági termékből a korábbi éveket meghaladó készletmennyiséget termelnek, azt a belső piacról az új tagállamok költségére kell kivonni. Ilyen esetekben a pluszként termelt készlet megsemmisítésére vagy az árumennyiség az unió területén kívűlre történő exportjára kerül sor. Az erre fordítható pénzmennyiség a költségvetésben nem szerepel. A Fidesz javaslata szerint ennek az ötmilliárd forint értékű pénzbeni kötelezettségnek rendelkezésre kellene állnia.