Csupán elméleti szinten él hazánkban az új agrárhitel

Nem hirdette meg január elsejével az agrártárca a korábban e kezdési időpontra ígért, százmilliárdos új agrárhitelcsomagot, amely az uniós felkészítést lenne hivatott segíteni. A korábbiakkal ellentétben úgy tudjuk, mérséklődtek a program mellé rendelt kedvezmények is, a kamattámogatás mértéke például hetvenről ötven százalékra csökkent.

Elméletileg január elsejétől él az a százmilliárdos hitelcsomag, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a múlt év végén folyamatosan „beharangozott”. A gyakorlatban azonban még nem indították el az Agrár-Európa csatlakozási hitelprogram névre hallgató, a mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók európai uniós csatlakozását elősegítő programot.

A Magyar Nemzet értesülései szerint egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a százmilliárdos hitelkeret felét árfolyam-garancia mellett a Magyar Fejlesztési Bank, másik felét pedig a finanszírozásban részt vevő kereskedelmi bankok biztosítanák. Az is tudható, hogy a hitelkérelmeket január 15-től lehet benyújtani a pénzintézetekhez. De csak azokat a kérelmeket fogadják be, amelyeket előzőleg a megyei FM-hivatalok vagy maga az FVM a hitelcéloknak való megfelelés és a kedvezményekre való jogosultság szempontjából záradékolt.

A felvehető hitelek futamideje várhatón öt–tíz év lesz (forgóeszközhitelek esetében öt év) egy vagy két év törlesztési haladék mellett. A hiteleket – amelyekhez állami kamattámogatás és kezességvállalási díjtámogatás kapcsolódik – hitelcélonként differenciáltan lehet igénybe venni. A felvehető hitel minimális összege egymillió, a maximális 350 millió forint, amelyet az igénylő akár több hitelintézetnél is felvehet. Az állami kedvezményeket azonban csak a 2004. április 30-ig megkötött hitel- és kezességvállalási szerződések alapján lehet igénybe venni. A hitelprogram kamattámogatási és kezességvállalási díjtámogatása csak 2004-re négy, négy és fél milliárd forintot igényel, amelyet az FVM-nek kell biztosítania idei költségvetésében.

Az elképzelések szerint a hiteligénylők egyebek mellett a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, illetve forgóalap-feltöltésre, az öntözőrendszer fejlesztésére igényelhető hitelhez az elképzelések szerint 50 százalékos kamattámogatás és közvetett állami garanciavállalás mellett juthatnának. Az ötvenszázalékos kamattámogatást – amelyet korábban hetvenszázalékosnak ígértek – azonban több mezőgazdasági szervezet is nagyon alacsonynak tartja, mert megítélésük szerint így az egyszerű gazdák többsége – akárcsak az aszályhitelek esetében – nem élhet e lehetőséggel.

Az azonban korántsem biztos, hogy a beharangozott teljes százmilliárdnyi hitelt ki tudják használni. Egy, a napilap birtokába került dokumentum szerint ugyanis legfeljebb százmilliárdos hitel bevezetését rendeli el a kormány. Az öszszeg tehát kevesebb lehet, elsősorban akkor, ha a konstrukcióba bekapcsolódó bankok úgy döntenek, nem folyósítják a rájuk eső ötvenmilliárd forintot, csak annak egy részét.

Ugyancsak a már említett dokumentumban olvasható néhány sor a hitelprogram várható gazdasági és társadalmi hatásairól. Ezek szerint a hazai agrárium a csatlakozás után a közvetlen támogatások esetében csak fokozatosan éri el az uniós tagországok támogatottsági szintjét, ami versenyhátrányt és forráshiányt is jelent a magyar mezőgazdasági termelők számára. Ezért a meghirdetett hitelkonstrukció a mezőgazdasági szereplők uniós csatlakozással kapcsolatos várakozásait is hivatott kedvező irányban befolyásolni.
Nagy Ottó