Teljesen magára hagyta a hazai tejpiacot a szaktárca

A tehenészetek és a tejfeldolgozók számára akár sorsdöntő is lehet a Tej Terméktanács holnapra összehívott küldöttközgyűlése. Ha nem születik a felek között a piaci felesleg kezeléséről egyezség, az káros következményekkel járó küzdelmet indít el az ágazatban.

Minden jel arra mutat, hogy a földművelésügyi tárca az anyagi források és az intézményrendszer hiánya miatt az uniós belépésig hátralévő pár hónapban már nem segíti a hazai tejágazat szereplőit az átállásban, és a havonta húszmillió literre tehető piaci felesleg kezeléséhez sem nyújt költségvetési támogatást. Az egyensúly fenntartása érdekében a termelőknek és a feldolgozóknak szakmaközi megállapodást kellene kötniük egymással, ám ennek létrejötte a tavalyi év negatív tapasztalatai után kétségessé vált – állapította meg lapunk érdeklődésére Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. A szakember szerint minden attól függ, hogy a két fél a terméktanács holnapi küldöttközgyűlésén egyezségre jut-e egymással. Kudarc esetén a piaci alkukon múlik minden, ami tisztítótűzhöz hasonló, de nemkívánatos következményekkel is járó folyamatot indít el az ágazatban.

Évente mintegy 400-500 millió literre tehető az a tejmennyiség, ami feleslegként jelentkezik a hazai piacon. A többlet exportálását eddig úgy oldották meg a feldolgozók és a termelők, hogy a terméktanács intervenciós alapjába minden egyes liter tej után befizettek egy előre meghatározott összeget. Az agrártárca pedig támogatással pótolta ki a termelőknél az így kiesett bevételt. Tavaly a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) arról kötött a terméktanáccsal egyezséget, hogy felvállalja 200 millió liter tej „eltüntetését”, az efelett jelentkező többletről pedig piaci szereplőknek kell gondoskodniuk. Az év során mindvégig vita volt arról, hogy az FVM valóban betartotta-e azt, amit a megállapodásban aláírt. A tárca szerint igen, a feldolgozók és a termelők szerint viszont a vállaltak teljesítése nem történt meg. Ez a vita megzavarta a piacot, ráadásul a többlet kiszállítása némelykor épp ellenkező eredménnyel járt, mint amit vártak tőle. Az exportált készletek helyére nem a magyar áruk, hanem az egyre nagyobb mennyiségben érkező importtejtermékek kerültek.

(Nánási Tamás)

Továbbiak a mai Magyar Nemzetben