Új bortörvény: csökkenhet a borvidékek száma

Megegyezés született az új bortörvényhez kapcsolódó módosító indítványokról – értesült a Világgazdaság. A számos korrekciót tartalmazó csomag megváltoztathatja az egész borágazat arculatát.

Megszűnt az Országos Borszakértő Bizottság (OBB), a különleges minőségűt kiválthatja az eredetvédett bor kategóriája; hosszabb távon csökkenhet a borvidékek száma, megszűnhet az állami ellenőrző jegy – többek között ezek lehetnek a következményei a hosszú konzultációsorozat után létrejött négypárti megegyezésnek. A korrekciók az ágazat arculatát megváltoztatva a „tömegtermelésről” a magas minőségű borok készítésére helyeznék át a hangsúlyt.

Az európai uniós csatlakozással összefüggésben megalkotandó új bortörvény tavaly ősszel került a parlament elé, ám általános vitája – a minőségi termelők és szervezeteik részéről is megfogalmazott kifogások miatt – a mai napig nem zárult le. A korrekciók megszövegezésére és egyeztetésére a földművelésügyi tárca Botos Ernő Péter miniszteri biztost kérte fel.

A szakember a Világgazdaságnak megerősítette, hogy kedden lezajlott az utolsó nagyobb szakmai-politikai konzultáció, amelyen a négy parlamenti párt és az FVM képviselője mellett részt vettek a szakmai és termelői szervezetek is. A megállapodás megszületett – szögezte le Botos Ernő Péter –, ám annak részleteiről az „utolsó simításokra” hivatkozva nem számolt be. Elmondta még, hogy az ellenzék részéről megjelent az igény: hasonlóan érdemi egyeztetésekre kerüljön sor a jogszabályhoz kapcsolódó redeletek megalkotását megelőzően is. Hozzátette: miniszteri biztosként ígéretet tett erre.

A Világgazdaság információi szerint legkésőbb jövő hétfőn négypárti indítvány formájában nyújtják be a parlamenthez a módosító indítványokat. Ennek révén elérhetőnek tűnik a teljes konszenzus, noha a jogszabály elfogadásához „papíron” csak a képviselők felének támogatására van szükség.

A korrekciók legtöbbje – a lap információi szerint – a minőségi bortermelők igényeit tükrözi, amelyeket a Tokaj Renaissance Egyesület és a Pannon Bormíves Céh képviselt a tárgyalásokon. Az OBB „szélnek eresztése” például elsősorban Tokajban fogalmazódott meg: az aszúk e testület általi érzékszervi bírálata számos, a bortörvény előírásainak megfelelően készült magas minőségi bor forgalmazását akadályozta – állítják a borvidéken. Az OBB szerepkörét minden arra igényt tartó borvidéken a helyi borszakértőbizottságok veszik át, vagyis a termelők maguk dönthetik el, mely termékek képviselnek megfelelő színvonalat.

Igaz, felmerül egy „másodfok” létrehozásának igénye is.
Ehhez kapcsolódik az eredetvédett borok kategóriájának megalkotása és megerősítése, amely kiváltja a különleges minőségű szintet. Ennek következtében megszűnik az állami ellenőrzőjegy is, amelyet a különleges minőségű nedűk mellett kötelező volt elhelyezni a tokaji borokon, illetve az egri és a szekszárdi bikavéreken. Előzetes döntés született arról, hogy az aszút a jövőben kizárólag a tokaji borvidéken készíthetnek. Hegyaljai elvárás volt még, hogy aszút csak a borvidéken lehessen palackozni. A lap úgy tudja: a helyben palackozás kérdését a bortörvény a borvidékek hatáskörébe utalja majd.

A termelői elutasítás eredménye, hogy az új bortörvény nem teremti meg a lehetőséget régiós – több borvidék termésének feldolgozásával készült – minőségi nedűk termelésére. Ehelyett ismét napirendre kerülhet a jelenleg huszonkét borvidék számának csökkentése. Ezt oly módon oldhatják meg, hogy a törvényből kiveszik a felsorolást, s a későbbiekben rendeleti úton változtatnak a listán. A borvidékhez tartozó települések soráról ugyanakkor továbbra is a jogszabály rendelkezik majd, vagyis a helyi érdekek ezáltal nem sérülnek. (Világgazdaság)