A csökkenő források miatt nettó EU-befizetők is lehetünk

A hazai vidékfejlesztés forrásainak negyedére csökkentése hozzájárul, hogy hazánk az EU költségvetésének nettó befizetője legyen, amivel a vidéki lakosságtól a kitörés lehetőségét is megvonja – állítja három érdekvédelmi szervezet, amely úgy látja, hogy ezzel a magatartással a kormány nem tesz mást, mint a jelenlegi uniós tagországok költségvetését kívánja finanszírozni a hazai büdzséből.

Közismert, hogy az EU piacán a folyamatos mezőgazdasági túltermelési válság miatt egyre nehezebb eladni a hagyományos szántóföldi növénytermesztés és az intenzív állattartás termékeit. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a magyar kormányzat nem hajlandó megadni az esélyt a vidék lakosságának a kitörésre, mert a nyolcvanszázalékos EU-támogatással járó agrár-környezetvédelmi kifizetések hazai önrészét a tárgyalások utolsó fázisában hirtelen negyedére kívánja csökkenteni.

Ezzel azonban a kormányzat tulajdonképpen megalapozza, hogy a magyar adófizetők az EU agrártermelőit támogassák, miközben hazánkban ugyanez a lépés közel egymillió embertől vonhatja meg a lehetőséget a túlélésre – állítja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A szervezetek egyidejűleg az EU mezőgazdasági főigazgatóságához fordulnak, kérve, hogy a főigazgatóság ne hagyja jóvá a magyar kormány ez irányú módosítási kérelmét.

Az EU közös agrárpolitikája egyértelmű jelzést adott a jelenlegi és csatlakozó országoknak azzal, hogy 2003 június végén a luxemburgi döntésekkel kinyilvánította: 2013-ra a mezőgazdasági büdzsé több mint ötven százalékát kívánja átcsoportosítani az agrár-környezetvédelem és vidékfejlesztés támogatására. Ezt a célkitűzést azonban már most is komolyan kell venni, mert jelenleg a hagyományos szántóföldi termelést és intenzív állattartást ösztönző – I. pilléres – támogatások ötvenöt százalékára számíthatnak az idei évtől a magyar termelők úgy, hogy az EU huszonöt, a hazai költségvetés pedig harminc százalékot fizet. Ezzel szemben az agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztési – II. pilléres – kifizetések esetén az EU-ban szokásos összegek száz százaléka kifizethető, aminek nyolcvan százalékát az EU állja.

Mindennek ellenére a legfrissebb értesülések szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) olyan előterjesztést készített, mely szerint az agrár-környezetvédelmi intézkedések előkészítetlenségére hivatkozva az e célra juttatandó forrásokat negyedére kívánja csökkenteni. Sőt, a gazdákkal már megkötött agrár-környezetvédelmi szerződések fedezetéül szolgáló forrásokat is elvonták, nem törődve az állami kötelezettségvállalás törvényi garanciáival sem – mutattak rá a szervezetek, amelyek úgy vélik, a hazai agrárvezetés ezzel beismerte, hogy mind ez idáig eltagadta az agrár-környezetvédelem létét a gazdák elől, nem készítette fel őket az EU-csatlakozás kihívásaira. Az egyesületek állásfoglalása szerint amenynyiben a kormány, illetve az FVM a továbbiakban sem kívánja biztosítani az agrár-környezetvédelmi forrásokat, az egymillió ember megélhetésének veszélyeztetésén túlmenően ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország az EU költségvetésének nettó befizetőjévé váljon.

Számos hazai ellenpélda bizonyítja, hogy ahol térségi szerveződések – a kormányzat helyett – elvégezték a gazdák tájékoztatását az új lehetőségekről, ott az agrár-környezetvédelem a helyi gazdálkodóknak felvirágzást hozott.

Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára szerint, a Nemzeti fejlesztési terv részeként, továbbá az agrár és vidékfejlesztési operatív program alapján működtetendő agrár-környezetvédelmi pályázatokhoz tartozó támogatások elbírálására csak akkreditált szervezet jogosult, ez pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lesz. Az e célra szánt támogatást zárt pályán kívánják eljuttatni az érintettekhez, s a társfinanszírozási forrás rendelkezésre áll. Tavaly társfinanszírozású agrár-környezetvédelmi források nem voltak.

Nagy Ottó