Estig tart a mai gazdademonstráció a Kossuth téren

Mintegy 250-en jelentek meg a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma (MAGFÖM) demonstrációján ma délben, a Kossuth téren. Az este 18 óráig tartó rendezvényen a szervezők a mezőgazdaság és a termelők nehéz helyzetére szeretnék felhívni a Rákóczi-szobor körül megjelent termelők és fogyasztók figyelmét.

Az MTI érdeklődésére Sákán Antal, a mozgalom alapítója és fő szervezője elmondta, hogy megyénként mintegy 50, összesen 1000-1500 gazdát várnak a demonstrációra, s remélik, hogy eljön a Kossuth térre 500-1000 fogyasztó is. Sákán közölte, hogy a délután folyamán párbeszédet szeretnének folytatni a megjelentekkel, s meg szeretnék vitatni velük, hogy milyen lépéseket kell tenni a kormánnyal történt gazdamegállapodást követően.

A mozgalom alapítója úgy vélte, mivel a kormány a szóbeli ígéreteit nem foglalta írásba, illetve az írásba foglaltakat nem tartja be maradéktalanul, további demonstrációkra és nyomásgyakorlásra lesz szükség a mezőgazdasági és termelői problémák megoldásához. Sákán Antal elképzelhetőnek tartotta, hogy a demonstrációt követően hétfőn Medgyessy Péter miniszterelnöknek egy petíciót nyújtanak át. A főszervező elmondta azt is, hogy szándékai szerint a MAGFÖM érdekvédelmi szervezetté alakul át március végén – április elején.

A kormánnyal kötött gazdamegállapodásról Sákán Antal elmondta, hogy ez véleményük szerint csak egy szűk nagyüzemi rétegnek nyújt igazán komoly anyagi és egyéb előnyöket, míg a magyar gazdáknak nem igazán segít problémáik megoldásában. Sákán Antal, aki maga is gazdálkodó, s Kalocsán mintegy 300 kocát tart, az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a demonstráció folyamán az élelmiszerbiztonsággal, az importtal, a tejgazdasággal és az agrárszektor általános helyzetével kapcsolatos beszédek is elhangzanak.

A tüntetők szerint az agrártárca nem kellő gondossággal felügyeli az élelmiszerimportot; olyan élelmiszerek, alapanyagok kerülnek be az országba, amelyek veszélyesek lehetnek a fogyasztók egészségére. Sákán elmondta: sérelmezik azt is, hogy „folyamatosan ömlik az országba a tej Szlovákiából”, a csirkehús Brazíliából, a sertéshús pedig Csehországból és Lengyelországból.

Az állattenyésztési ágazatok helyzete valóban sanyarú, és az európai uniós csatlakozás után csak romlani fog. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) tanulmánya szerint a csatlakozás után a hazai tejtermelés negyven százaléka épülhet le, miközben a sertéstermelés huszonhét és a baromfitermelés negyvennyolc százaléka szűnhet meg. A leépülés csaknem ötvenezer család megélhetését bizonytalaníthatja el, ami további munkahelyek megszűnését indukálhatja, ennek következtében több milliárd forinttól eshet el az államkassza is.

Az MDF szerint alkotmánysértő, hogy a magyar gazdák nem kapják meg az idei évre a törvényben előírt támogatásokat, ezért a párt az Alkotmánybírósághoz fordult. A kormány egyébként megfelelőnek tartja az agrárágazat uniós felkészültségét – tudatta a kormányszóvivői iroda.