Szanyi: a brazil importcsirke nem veszélyezteti a piacot

A brazil csirke importja nem veszélyezteti a magyar baromfipiacot, mivel elhanyagolható mennyiségű áru érkezett a dél-amerikai országból - jelentette ki Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Szanyi Tibor államtitkár adatai szerint Magyarországra összesen 600 tonna csirkehús jött Brazíliából. Valótlan, hogy dömpingmennyiség árasztotta volna el az országot – mondta, utalva az elmúlt héten megjelent lapinformációkra, illetve a terméktanácshoz érkezett jelzésekre, miszerint brazil eredetű csirkehús jelent meg egyes árusítóhelyeken, kilónként 300 forint körüli áron.

A terméktanácstól származó adatok szerint a magyar csirkeimport évi mintegy 12 ezer tonna, az export tavaly elérte a 120 ezer tonnát. Az agrárimporttal kapcsolatban a szaktárca az agrárrendtartási törvényt tartja be, és a termékpálya-bizottságok javaslatai alapján hozza meg a szükséges döntéseket – mutatott rá az államtitkár.

Szanyi Tibor jelezte: kedden délután a minisztériumban beszállítói konferenciát tartanak a kereskedők és a beszállítók részvételével, ahol egyeztetik a kereskedők igényeit és a beszállítók lehetőségeit. Az államtitkár beszámolt arról, hogy ezen a konferencián részt vesznek a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZEK) képviselői is, akik megfelelő partnerei lehetnek a nagy áruházláncoknak. Elmondta, hogy a múlt évben a minisztérium mintegy száz ilyen termelői értékesítő szervezetet ismert el előzetesen. Ezeknek a szervezetek tevékenysége az ország EU-csatlakozását követően felértékelődik – mondta az államtitkár.

Szanyi Tibor beszélt a SAPARD-pénzek elköltéséről is. Szerinte jó esély van arra, hogy az az 52 milliárd forintnyi forrás, amely az előcsatlakozási alapból rendelkezésre áll, felhasználható legyen.

Az államtitkár szólt arról, hogy jelenleg mintegy 260 ezer regisztrált mezőgazdasági termelőt tart nyilván az agrártárca, ám belőlük csak mintegy 40 ezer végez valóban hatékony munkát, ezek állítják elő a magyar agrártermelés 80-90 százalékát.

Az államtitkár úgy vélte, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik nem tudnak hatékonyan termelni, alternatívát kell kínálni a vidék gazdasági életében. Szerinte elsősorban a vidékfejlesztés területén találhatják meg számításukat azok a gazdálkodók, akik valamiért kiszorulnak a mezőgazdasági termelésből.