Megszűnhet a falugazdász-hálózat

Megszűnhet jövőre a falugazdász-hálózat, mert fenntartásának költségei nincsenek benne a költségvetési törvény tervezetében. A földművelésügyi szakigazgatási intézmények működési költsége és a személyi juttatások összege évről évre csökken.

A földművelésügyi szakigazgatási intézmények – ismertebb nevükön az FVM-hivatalok – működési költsége 2003-ban még 8 milliárd 244 millió forint volt. Ez 2004-re 5 milliárd 430 millióra csökkent, a terv szerint 2005-ben már csak 4 milliárd 51 millió forint lesz. A falugazdászok számára még riasztóbb a személyi juttatások tervezett alakulása: az FVM-hivatalok hálózatának 2003-ban juttatott 4 milliárd 700 millió forintos bérköltség már az idén is 3 milliárd 640 millióra csökkent, jövőre azonban mindössze 1 milliárd 949 milliót terveznek. A tervezett létszám viszont változatlan: 1226 személy. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a még megmaradt falugazdászok jelentős hányadát elbocsátják. Van egy kiskapu a törvénytervezetben: ha a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feladatokat delegál az FVM-hivataloknak, akkor ezek ellátásának költsége arányában kiegészül a költségvetés. Az eddigi tapasztalatok szerint erre csak olyankor került sor, amikor az utolsó pillanatban kiderült, hogy az MVH képtelen a határidőre befejezni valamilyen munkát – írja a Népszabadság.

Szakemberek szerint a tervezett változás tovább növeli a bizonytalanságot a magyar vidékfejlesztési politikában. Az MVH feladata ugyanis az, hogy az európai uniós támogatások pályázati, odaítélési rendszerét működtesse. Az MVH nem alkalmas szaktanácsadásra, arra, hogy a vidéken élőket felvilágosítsa a lehetőségeikről, szakmai tanácsokat adjon, netán segítsen kitölteni a pályázatokat.

A falugazdász-hálózatot viszont éppen erre a célra hozták létre: rajtuk kívül nincs jelen más szakember a vidéki településeken, akihez kérdéseikkel fordulhatnának a segítségre szorulók. A Magyar Agrárkamarának van ugyan tanácsadó hálózata, de ez a 3200 magyar településen mindössze 200 személy. Növekszik ugyan a pályázatfigyelő, -író magáncégek száma, ám ezek többsége nem vállal kockázatot a pályázat sikeréért, és a nagyobb agrárvállalkozóknak végez munkát. Így éppen azok a kis egzisztenciák maradnak szakmai tanács nélkül, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük lenne.

Forrás: Népszabadság