Fellegi Tamás szerint a következő, 2014-ben kezdődő programozási időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a versenyképességi és szolidaritási szempontok összekapcsolására, kiegyensúlyozására, az európai kohéziós politika láthatóságának megerősítésére, Magyarország pedig elkötelezett abban, hogy erősítse a területi együttműködést a visegrádi, és más, térségbeli országokkal.
Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese is hangsúlyozta, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a versenyképesség és a szolidaritás között. Kifejtette, hogy a kkv-k és az innováció támogatása különösen fontos a kohéziós politika keretein belül, mivel a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát,emellett fontos, hogy alkalmazkodni tudjanak a piaci változásokhoz. A főigazgató-helyettes szólt arról is, hogy a kkv-k támogatására több mint 100 milliárd euró áll rendelkezésre a 2007–2013-as időszakban, a magyarországi Gazdasági Operatív Program keretében pedig 3,4 milliárd euró.
Normunds Popens a kritikus pontok, a még orvosolandó problémák között említette, hogy a gazdaságfejlesztési programoknál sokszor nehéz pontosan meghatározni a végső kedvezményezettek célcsoportját, nehéz előkészíteni a projekteket, illetve a hatásaikat kiszámítani. A vállalkozástámogatási programok keretében sokszor olyan befektetéseket támogatnak, amelyek egyébként is megvalósulnánk, így „ölükbe hullott pénzként” kezelik a vállalkozások a támogatásokat, ezért tőkeigényesebb befektetéseket kell támogatni – hangsúlyozta a szakértő.
Iwona Wendel lengyel regionális fejlesztési miniszterhelyettes azt emelte ki, hogy az eddigi programok tapasztalatai alapján meg kell vitatni, hogy melyek a leghatékonyabb eszközök a kohéziós politikában, és ezeket kell beépíteni az új programokba. Hozzáfűzte: az Európai Unió céljait meghatározza az EU 2020 stratégia, illetve az innovációs célkitűzések, ezekhez is hozzá kell igazítani a kohéziós célokat – mondta.
