Az összes rendelkezésre álló forrást felhasználnák

Gyorsítani kell a kifizetést, hogy Magyarország az összes rendelkezésére álló európai uniós forrást fel tudja használni.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. és az Európai Bizottság közös rendezvényén Fellegi Tamás hangsúlyozta: a heti kifizetések értéke a korábbi átlagos 5,5 milliárd forintról legutóbb 35,1 milliárd forintra emelkedett. Dinamikusan nőtt a szerződött projektek száma is: a korábban jellemző 103 helyett átlagosan 174 szerződést kötnek hetente – fűzte hozzá. Az utóbbi egy évben összesen 2697 projektre kötöttek támogatási szerződést 93 milliárd forint értékben – fejtette ki a miniszter a lengyel soros elnökség égisze alatt rendezett konferencián.

Fellegi Tamás kiemelte, hogy az intézményrendszert is jelentősen átalakította a kormány a kifizetések felgyorsítása érdekében, valamint széles körben elérhető az elektronikus pályáztatás, rövidebbek az adatlapok, egyszerűbb a nyilatkozattétel, és sokkal kevesebb a beadandó melléklet.

Kifejtette, hogy a tavaly hivatalba lépett kormány a korábbi adminisztráció mulasztásainak pótlásával, a teljes fejlesztéspolitikai rendszer átvilágításával kezdte munkáját. Januárban indult útjára az Új Széchenyi-terv (ÚSZT), amelyben a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos kitörési pontokat azonosították be, egységesen kezelve az európai uniós és magyarországi fejlesztési forrásokat, és az országos célok megvalósítását szolgáló kiemelt beruházásokat, az úgynevezett nemzeti programokat – mondta Fellegi Tamás.

Hozzátette, hogy az ÚSZT céljai: Magyarország versenyképességének javítása, a foglalkoztatás bővítése, és a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) helyzetbe hozása. Példaként említette, hogy a legfontosabb európai autóipari szereplők az utóbbi években nagyon fontos beruházásokat hajtottak végre Magyarországon, és ehhez kapcsolódóan egy nagyon széles és hatékony kkv-iparág alakult ki az autóipar körül. Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy ez tovább folytatódjon. Beszélt arról is, hogy a jövőre életbe lépő új közbeszerzési törvényt is úgy alkották meg, hogy a kkv-k nagyobb szerepet kaphassanak a pályáztatásban, illetve, hogy ne vesszenek el uniós források a rossz közbeszerzések miatt.

Fellegi Tamás szerint a következő, 2014-ben kezdődő programozási időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a versenyképességi és szolidaritási szempontok összekapcsolására, kiegyensúlyozására, az európai kohéziós politika láthatóságának megerősítésére, Magyarország pedig elkötelezett abban, hogy erősítse a területi együttműködést a visegrádi, és más, térségbeli országokkal.

Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese is hangsúlyozta, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a versenyképesség és a szolidaritás között. Kifejtette, hogy a kkv-k és az innováció támogatása különösen fontos a kohéziós politika keretein belül, mivel a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát,emellett fontos, hogy alkalmazkodni tudjanak a piaci változásokhoz. A főigazgató-helyettes szólt arról is, hogy a kkv-k támogatására több mint 100 milliárd euró áll rendelkezésre a 2007–2013-as időszakban, a magyarországi Gazdasági Operatív Program keretében pedig 3,4 milliárd euró.

Normunds Popens a kritikus pontok, a még orvosolandó problémák között említette, hogy a gazdaságfejlesztési programoknál sokszor nehéz pontosan meghatározni a végső kedvezményezettek célcsoportját, nehéz előkészíteni a projekteket, illetve a hatásaikat kiszámítani. A vállalkozástámogatási programok keretében sokszor olyan befektetéseket támogatnak, amelyek egyébként is megvalósulnánk, így „ölükbe hullott pénzként” kezelik a vállalkozások a támogatásokat, ezért tőkeigényesebb befektetéseket kell támogatni – hangsúlyozta a szakértő.

Iwona Wendel lengyel regionális fejlesztési miniszterhelyettes azt emelte ki, hogy az eddigi programok tapasztalatai alapján meg kell vitatni, hogy melyek a leghatékonyabb eszközök a kohéziós politikában, és ezeket kell beépíteni az új programokba. Hozzáfűzte: az Európai Unió céljait meghatározza az EU 2020 stratégia, illetve az innovációs célkitűzések, ezekhez is hozzá kell igazítani a kohéziós célokat – mondta.