A GfK csütörtöki közleménye ismerteti: a vizsgálat tanúsága szerint Budapest előnye a vidékkel szemben lassan bár, de egyre csökken. A leghátrányosabb helyzetben továbbra is az aprófalvas térségek vannak az ország északkeleti és délnyugati felén.
Az egy főre jutó vásárlóerő index értéke az idén 132,9 volt a fővárosban, szemben a 2010-ben mért 133,6-tal. A legnagyobb növekedést a már évek óta folyamatosan fejlődő Komárom-Esztergom megye érte el. A harmadik helyezett Fejér megye, szintén látványos növekedéssel. „E példátlan fejlődésnek az egyik oka a megyeszékhelyekre koncentrálódó iparfejlesztések nagyságrendje lehet. A Tatabányán és Székesfehérvárott jelen lévő vállalkozások tömege akár az egész régió jövedelmi viszonyaira kihathat” – vélekedett Kui János, a GfK Hungária kereskedelem szektorának menedzsere a közleményben.
Győr-Moson-Sopron (104,7) kisebb visszaeséssel is megőrizte tavalyi 4. helyezését, míg Vas (104,1) megelőzte Pest megyét (103,3), így az 5. helyre került. A többi megye vásárlóereje – a tavalyi évhez hasonlóan – idén sem érte el az országos átlagot. Az indexek Heves, Tolna és Békés megyében mutatnak nagyarányú növekedést. Baranya, Nógrád és Zala viszont jelentős csökkenést szenvedett el. A sereghajtók változatlanul Bács-Kiskun (18.), Békés (19.) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (20.), ahol Bács-Kiskun és a legnagyobb nehézségekkel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárlóerő indexe ráadásul kis mértékben tovább csökkent.
A GfK szerint a települések rangsorában idén is voltak változások. Az 1000 főnél nagyobb népességű települések rangsorában (Budapest nélkül) idén az első helyen Telki végzett (144,0), utána Üröm (138,1), a tavalyi első Csopak (137,2), majd Paks (133,7) és Nagykovácsi (133,2) következik. Budapestnek 5 olyan kerülete van, ahol Telkiét is meghaladja az egy főre jutó vásárlóerő.
A legszegényebb települések sorrendjében alig történt változás, ám az indexértékek tovább csökkentek. Az 5. legszegényebb település idén Vilmány helyett Taktakenéz, az utolsó 4 település (Kántorjánosi, Szendrőlád, Alsószentmárton és Tiszabő) sorrendje megegyezik a tavalyival. A közlemény szerint a vásárlóerő index évek óta Budapest XII. kerületében a legmagasabb (161,9). Ezt szembeállítva a legszegényebb Tiszabő vásárlóerő indexével (40,4) majdnem pontosan négyszeres jövedelemkülönbség fedezhető fel.
A GfK Hungária évente vizsgálja a hazai vásárlóerő alakulását. A kutatás célja a lakosság és a háztartások rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmének meghatározása. A GfK által számolt vásárlóerő alapjául a bevallott jövedelmekről összegyűjtött adatok szolgálnak, kiegészítve az aggregát mutató kialakítását sok más forrással – így például a vonatkozó munkanélküliségi statisztikával, a lakosság és a háztartások számával, vendégéjszakák számával, személygépkocsi-ellátottságával, vállalkozók és vállalkozások számával, a vezetékes telefonnal való ellátottsággal.
