A Ziegler Ostyagyárban már csak húszan dolgoznak. Három munkást küldtek el a chipsadó – hivatalos nevén a népegészségügyi termékadó – bevezetése óta eltelt két hónapban. A sós készítmények forgalma 40-50 százalékkal, az édeseké pedig 15-20 százalékkal esett vissza. Januártól újabb adóemelés jön, ami újabb elbocsátásokkal járhat a magyar tulajdonú családi vállalkozásnál. „Ha tartósan nem áll vissza a forgalmunk, akkor kénytelenek leszünk ezzel élni” – vélekedett Ziegler János a Bruttónak.
2012-től chipsadó terheli az ízesített söröket, a palackozott long drinkeket, vagyis az üdítőhöz kevert röviditalokat. Az előzetes számítások szerint ezer ember veszítheti el a munkáját az ágazatban a különböző adóemelések következtében.
Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta: ha január 1-jétől 27 százalék lesz az áfa, az megint fogyasztói árnövekedést jelent, illetve értékesítéscsökkenést. Kiemelte: ez elsősorban azon gyártókat fogja érinteni, akik belföldön értékesítenek kizárólag, tehát nem exportálnak. Ezek a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások – fűzte hozzá.
Kulcsár Balázs 12 hektáron gazdálkodik, a családi vállalkozás szörpöket, lekvárokat állít elő. A magas gyümölcstartalom miatt a biogazdaság nem fizet chipsadót a termékei után. Megússzák az adót azok a szörpgyártók is, akik alig használnak gyümölcsöt, ha a készítményt nem cukorral ízesítik.
A kormány 30 milliárd forint bevételt vár a népegészségügyi termékadóból 2012-ben.
