A közleménye szerint a több hónapos társadalmi és közigazgatási egyeztetést követően készült el az új munka törvénykönyvéről (Mtk.) szóló törvényjavaslat. A törvénykönyvhöz több mint 300 javaslat érkezett, ezek jelentős része be is került a törvény tervezetébe. Az új szabályozás segíthet abban, hogy 2020-ra legálisan egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon – emeli ki az NGM.
A javaslatban szerepel a védett kor intézménye: az új szabályozás szerint a korábbinál erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet majd elbocsátani a védett munkavállalót.
Marad a 20 nap alapszabadság és a 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddigi öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni.
Az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben – hangsúlyozza az NGM.
A közlemény szerint a törvényjavaslat – amelynek nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése – átalakítja a műszakpótlékok eddigi rendszerét: a délutáni pótlék ugyan megszűnik, a 30 százalékos műszakpótlék viszont már este 6-tól jár.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.
A javaslat szerint kollektív szerződést csak a szakszervezetek köthetnek majd, egy munkáltatónál egy kollektív szerződés lesz köthető. Emellett szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.
