500 milliárd forinttal csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe

A vállalkozásokat terhelő adminisztráció csökkentésére 114 intézkedést magába foglaló programot fogadott el szerdán a kormány.

Cséfalvay Zoltán a kormánytagok országjárásának keretében tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a szerdai kormánydöntés által jóváhagyott programnak köszönhetően összesen 500 milliárd forinttal csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe.

A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány.

Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának „két nagy tilalomfája van”: az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve – az EU előrejelzése szerint – 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk – fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését és a foglalkoztatási szabályok módosítását. „Reformsorozat közepén vagyunk”, a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, „mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására” – közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz–KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert „a görög út járhatatlan”. Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak „jó állammal” képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz–KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében „olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel”. Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd – jelentette ki.