Az ILO a véleményt tartalmazó memorandumban rögzíti, hogy észrevételei a tervezet szeptember 26-i állapotára vonatkoznak.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) a részleteket ismertető szerdai sajtótájékoztatóján az érdekképviseletek vezetői kiemelték, az ILO kifogásolta többek között a véleménynyilvánítási és szervezkedési szabadság korlátozását, valamint azt javasolta, hogy terjesszék ki a védett kor intézményét a szülési, gyermekgondozási szabadságot követő legalább három hónapra.
Családbaráttá tenné a törvényt az LMP
Az LMP közel száz módosító indítványt nyújt be a munka törvénykönyvére vonatkozó kormányjavaslathoz, amelyet családbaráttá szeretne tenni – jelentette ki a szerdai sajtótájékoztatón Kaufer Virág.
Az ellenzéki képviselő azt mondta, hogy a kabinet által benyújtott előterjesztéssel nem értenek egyet, de ha elfogadják javaslataikat, akkor azok segítségével „valamelyest mégis védik a munkavállalók jogait”.
Példákat sorolva elmondta, hogy a szülési szabadságról visszatért dolgozók indítványuk értelmében tárgyalhatnának az egyéni munkabeosztásukról. Hozzátette, hogy elképzeléseik alapján senkit nem lehetne indoklás nélkül kirúgni, és a munkavállalók a szabadságuk kétharmadával rendelkezhetnének önállóan. Emellett a rájuk háruló kártérítési felelősségét is maximalizálnák az LMP-sek.
Elképzeléseik – összegzett – családbaráttá tennék az új munka törvénykönyvét, biztosítanák az alapvető munkavállalói jogokat és lehetőséget teremtenének a kollektív érdekérvényesítésre is.
Több ILO észrevétel beépült a javaslatba
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a 2011. szeptember 26-i állapot alapján vizsgálta a Munka törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a kormány 3 héttel később véglegesített, ennek köszönhetően több észrevételük – a két időpont között lefolytatott tárcaegyeztetés és számos szakszervezeti egyeztetés során – mostanra beépült a javaslatba – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
Az NGM közleménye rögzíti: az ILO több témakör kapcsán úgy fogalmaz meg bírálatot, hogy azt konkrét nemzetközi összehasonlító adatokkal nem támasztja alá. Ugyanakkor olyan szabályozási elveket is számon kér a törvényjavaslaton, amelyek vagy nem kötelező erejű ajánlásokon alapulnak, vagy éppen az Európai bíróság jogértelmezésével ellentétesek. Több megjegyzés nyilvánvaló félreértésen alapul a szaktárca szerint. A közleményben megjegyzi: a nemzetközi összehasonlítás ráadásul azt mutatja, hogy az egyes európai uniós tagállamok eltérő módon tesznek eleget a nemzetközi egyezmények szerinti elvárásoknak.
Az NGM közleményében hangsúlyozza: a kormány az egyeztetések során minden alkalommal rögzítette, hogy nyitott az érdemi javaslatok befogadására, ennek megfelelően néhány módosítás be fog épülni a törvényjavaslatba.
