Átvették a hatalmat a hitelminősítők?

Európában csökkentenék az amerikai hitelminősítők befolyását. Az S&P–Moody’s–Fitch hármas besorolásaikkal irányítja a világ gazdaságát.

Ennek ellenére még inkább megnőtt a minősítők befolyása. Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa kicsit tehetetlenül nyilatkozott a helyzetről: „Nem fogadható el, hogy három amerikai nagyvállalatból álló kartell döntsön államok és állampolgárok sorsáról.” Barnier is hasonló véleményen van. „A besorolásoknak közvetlen hatása van a piacokra, s a szélesebb értelemben vett gazdaságra. Ezek a besorolások nem pusztán vélemények. A hitelminősítők sem tévedhetetlenek értékeléseikkel, s már korábban is követtek el súlyos hibákat” – mondta Barnier.

A legutóbbi ilyen hibát a múlt héten vétették: egy „technikai hiba” miatt véletlenül leminősítették Franciaországot – melyet később természetesen korrigáltak. A hiba időpontja ugyanakkor érdekes volt: a francia és a német kötvények hozamai között történelmi csúcsot mértek. Ha nem Franciaországról lett volna szó – mely azért elég szépen beszáll a mentőcsomagokba –, akkor feltehetően nem is lett volna hiba: egy kisebb országot szó nélkül átdobtak volna egy gyengébb besorolásba, illúzióink ne legyenek.

Sokan úgy vélekednek, hogy a világgazdaságot már nem is vezető nagyhatalmak, nem is globális vállalatok, hanem a nagy hitelminősítő cégek irányítják – besorolásaikkal. Egy-egy besorolás megváltoztatásával ugyanis nagyban befolyásolják az adott régió gazdasági trendjeit. Ezen cégek nem is jöttek ki rosszul a válságból: a Standard & Poor’s bevétele 2,9 milliárd, a Moody’s-é 2 milliárd dollár volt 2010-ben, de a Fitch is 657 milliós bevételre tett szert.

Többek között ezért is lépett volna az Európai Bizottság (EB). Nagy tervekkel álltak elő: a felvetett rendelkezések között szerepelt a hitelminősítők rotációjának rendszere, az uniós tőzsdefelügyeleti hatóság (ESMA) illetékességének növelése, az ügynökségek jogi felelősségre vonásának megkönnyítése, valamint a hitelminősítők értékeléseinek félévente történő felülvizsgálata. Korábban egy európai minősítő ügynökség felállítása is szóba került, de voltak olyan törekvések is, melyek szerint az ESMA-nak legyen joga felfüggeszteni a mentőakciókban érintett országok hitelbesorolásának módosításait.

Moody’s

Az S&P legnagyobb versenytársát már jelenleg is önállóan jegyzik a tőzsdén, egyes részeinek tulajdonosai ismert befektetési alapok, így Warren Buffet cégéé, a Berkshire Hathawayé a cég 12,3 százaléka.

Az 1909-ben John Moody által alapított holding része a Moody’s Investors Service, amely pénzügyi kutatással és elemzéssel, hitelminősítéssel foglalkozik. A Moody’s 1975-ben még csak három országot minősített, ma már több mint százötvenet. Az S&P-é és a Moody’sé a világ minősítőpiacának mintegy 80 százaléka.

Fitch

A hitelminősítők között a harmadik, s bár szintén amerikai alapítású, ma már 60 százaléka a Fimalac francia pénzügyi befektetőcég kezében van, a maradék részét az – egyebek között a Cosmopolitant és az Elle magazint kiadó – amerikai Hearst médiakonszern tartja kézben. „Francia kapcsolata” miatt a Fitch Ratingset tartják az „európai hitelminősítőnek”, bár székhelye New Yorkban és Londonban van.

Elődjét, a Fitch Publishing Company szakkönyvkiadó vállalatot 1913-ban alapította az amerikai John Knowles Fitch New York-i virágárus és önképző hirdetési és pénzügyi szakember. A cég eleinte napi és heti statisztikákat adott ki a New York-i értéktőzsdéről és általában az amerikai és a kanadai vállalati értékpapírokról.

Nos, ehhez képest az EB némileg „bedobta a törölközőt”: a The Financial Times szerint legalább öten – más források szerint a biztosok fele – ellenezte Barnier javaslatát, mely szerint az ESMA megtilthatná a sebezhető országok adósbesorolásának módosítását. Azon országokat érintetné a javaslat, melyeket az EU vagy az IMF mentőcsomagokkal látott el. De nem került be a felvetések közé az uniós hitelminősítő ügynökség létrehozása sem. Ennek felállítását sokan azért is sürgetik, mert a minősítői piacot amerikai cégek uralják.

Egyelőre még nem sikerült mindenben megegyezni, de az Európai Parlament már jóváhagyta a tőzsdei papírok esésén nyereséget termelő short ügyletek, valamint a szuverén adósságtörlesztési kockázatokra köthető biztosítási csereügyletek (CDS) uniós szabályozását. Tehát korlátozták a shortolást, valamint tiltják a fedezetlen kötésű CDS-kereskedéseket (ahol az eladó nem győződik meg arról, hogy a továbbadott értékpapír rendelkezésre áll-e). Ez utóbbi tette lehetővé a spekulációkat arra, hogy a spekulánsok egy adott ország csődjére játsszanak.

Az IMF erősítheti a magyar besorolást

Magyarország külföldi megítélésével kapcsolatban általában az legnagyobb kritika, hogy komoly kockázatok vannak a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, valamint a gazdaságpolitikával. A héten olyan híresztelések lepték el a sajtót, melyek szerint veszélyben a magyar adósságbesorolás. Egy leminősítéssel ugyanis a befektetésre nem ajánlott – bóvli – kategóriába kerülne az ország.

Egy hete, a Fitch stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra változtatta kilátását, míg az S&P negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarországot. Amennyiben leminősítenék az országot, akkor ez a Barclay Capitals szerint jó eséllyel csak korlátozott piaci hatással járna. Ugyanakkor a szuverén dollárkötvények a befektetési osztályzatú adósságokra szakosodott amerikai kötvényindexekből kikerülnének, s hazánk számára csökkenne a befektetési bázis. Olyannyira, hogy ezzel jelentősen szűkülnének az ország adósságállományának piacról történő finanszírozásának lehetőségei. A Kormányszóvivő Iroda szerint a minősítők állításával szemben Magyarország tartani fogja 2012-ben a kitűzött költségvetési hiánycélt.

Mindenesetre a hét elején történelmi csúcs fölé gyengült a forint. Szakértők szerint az okok között az uniós adósságválság mellett az S&P és a Fitch negatív állásfoglalása is szerepet játszott. Csütörtök este az IMF-fel történő tárgyalás ténye is óriásit – 6-7 forintot – javított a forint euróhoz mért árfolyamán. Kicsit ijesztően hat, hogy az árfolyam ilyen szinten „dobálható”. Jó hír viszont, hogy a londoni Commerzbank szerint ha megszületik a megállapodás az IMF-fel, akkor „ki van kövezve az euró forintárfolyamának lefelé vezető útja”. A HSBC bankcsoport piaci szakértői szerint a valutaalapnak még nyilatkoznia kell a megállapodás mibenlétéről, de ha ez létrejön, akkor elég lehet ahhoz, hogy Magyarország adósbesorolását megőrizze. Kérdés, hogy erre miként reagálnak majd a hitelminősítők.