Fizetés: 5000 százalékos növekedés

Ötezer százalékot megközelítő vállalatvezetői fizetésemelkedés is előfordult az elmúlt 30 év során a legnagyobb brit tőzsdei cégek körében, és a társadalmi jövedelemeloszlási különbségek közelítenek a 19. századra jellemző mértékhez – áll egy brit kampányszervezet kedden nyilvánosságra hozott, nagy feltűnést keltő átfogó felmérésében.

A Compass nevű, baloldali irányultságú – elsősorban a társadalmi egyenlőtlenségek ellen és a fenntartható növekedésért kampányoló – szervezet megbízásából elkészített jelentés a kirívó esetek között említi, hogy az egyik legnagyobb brit lakossági és befektetési bankcsoport, a Barclays vezérigazgatói javadalmazása 1980 óta 4899,4 százalékkal emelkedett.

Az egyévi munkával összeállított elemzés szerint – amelynek elkészítésére a Compass külön szakértői bizottságot hozott létre – a Barclays vezérigazgatójának teljes jövedelme az 1979-1980-as pénzügyi évben valamivel több mint 87 ezer font volt, most azonban megközelíti a 4,4 millió fontot. Ugyanebben az időszakban a brit alkalmazotti átlagjövedelem 6474 fontról nem egészen 26 ezer fontra emelkedett. A felmérést végző szakértők kimutatása szerint a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as indexében szereplő nagyvállalatok vezérigazgatóinak éves jövedelme jelenleg a 145-szöröse az éves brit alkalmazotti átlagbérnek, és ha a különbség a jelenlegi ütemben növekszik tovább, 2020-ban a legnagyobb tőzsdei vállalatok első emberei már 214-szer többet keresnek majd a brit alkalmazottak akkori átlagbérénél.

A Compass felmérése szerint a FTSE-100-as cégek vezérigazgatóinak jövedelme csak az elmúlt egy évben – miközben a brit gazdaság ismét a recesszió felé vette az irányt – 49 százalékkal emelkedett, az átlagos alkalmazotti nominálbér viszont csak 2,7 százalékkal nőtt, vagyis a brit alkalmazottak reálbércsökkenést szenvedtek el, tekintettel a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére makacsul 4-5 százalék környékén járó inflációra.

A felmérés kimutatta azt is, hogy 2007-ben, a pénzügyi válság előtti utolsó évben a brit társadalom 0,1 százaléka „vihette haza” a teljes nemzeti jövedelem 6,5 százalékát, a felső 1 százalékra 14,5 százalék jutott, és a felső 10 százalék az éves nemzeti jövedelem 40 százalékán osztozhatott.

A Compass előrejelzése szerint a jelenlegi folyamatok alapján 2035-re a felső 0,1 százalék részesedése a teljes nemzeti jövedelemből 14 százalékra bővül, és ezzel Nagy-Britannia visszajutna a viktoriánus időszak, vagyis a 19. század jövedelemmegoszlási viszonyai közé. Ennek elkerülésére a kampányszervezet javaslatcsomagot állított össze a brit kormány számára. Ebben egyebek mellett szerepel, hogy a vállalatvezetők – a jelenlegi szövevényes javadalmazási rendszer helyett – részesüljenek egyértelműen megállapított alapfizetésben, és ehhez járuljon egy egyszeri, teljesítményarányos juttatás, de csak „teljesen indokolt esetekben”.

A Compass javaslatai között szerepel az is, hogy a cégek hozzák nyilvánosságra tíz legmagasabb jövedelmű alkalmazottjuk javadalmazását, és a felső vezetésen kívüli alkalmazottak képviseltethessék magukat a cégvezetői juttatásokról döntő testületekben.

Vince Cable, a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció üzleti ügyekért felelős minisztere kedden a BBC-nek kijelentette, hogy a kormány komoly megfontolás tárgyává teszi a kampányszervezet javaslatcsomagját. Cable szerint „nem helyénvaló”, hogy a mára kialakult „szélsőséges” vállalatvezetői javadalmazások „semmilyen kapcsolatban nem állnak” az egyes cégek teljesítményével.