Eljárás
Olli Rehn pénzügyi biztos az előrejelzést részletező brüsszeli sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva megemlítette: egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy a bizottság javasolja a Magyarország ellen még 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését (jelenleg az EU-tagországok nagy része ellen folyik ilyen eljárás). Mint fogalmazott, az idei többlet és a jövőre várható 3 százalék alatti deficit ellenére a bizottság nem látja egyértelműnek az alacsony hiány fenntarthatóságát hosszabb távon.
Azt is jelezte, hogy öt tagállamtól – Magyarországtól, Belgiumtól, Máltától, Lengyelországtól és Ciprustól – további tájékoztatást kér arról, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenti a deficitet a következő időszakban.
Csökkenő munkanélküliség
Magyarországon a belső államadósság a GDP-hez képest idén 75,9, jövőre 76,5, 2013-ban 76,7 százalékra rúg majd Brüsszel számításai szerint. A munkanélküliségi ráta jövőre kerek 11 százalékra csökken az idei 11,2 százalékról, míg az infláció idén 4 százalék körül alakul – jósolja az Európai Bizottság.
Bővülő gazdaság
A jelentés szerint a testület azt várja, hogy jövőre tovább bővülnek a magyar gazdaság exportkapacitásai. A kicsi és nyitott magyar gazdaság növekedésére azonban hatással van a globális gazdaság alakulása körüli bizonytalanság – tette hozzá.
Tompítják a gazdasági aktivitást egyebek között az államháztartásra semleges hatással járó, jövő évi adóváltoztatások – amelyek a bizottság szerint elsősorban a legszegényebb háztartások terheit növelik – és befolyásolja a növekedési kilátásokat a szociális kiadások csökkentése is. A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos jogszabályról a testület úgy vélekedett, hogy azzal valószínűleg azok a háztartások tudnak élni, amelyek jobban el tudták viselni a törlesztési kötelezettség korábbi növekedését is.
Az erőfeszítések most már meghozzák gyümölcsüket
Méltatta ugyanakkor a bizottság a munkahelykínálat növekedését. Mint fogalmazott, az erre tett erőfeszítések most már meghozzák gyümölcsüket. Megjegyezte azt is, hogy ennek a fő forrása az állami szektor. A minimálbér tervezett növelése a munkahelykínálat visszafogásának irányban hathat a bizottság szerint. Elsősorban a jövő évi költségvetésben tervezett áfaemelés miatt jövőre emelkedhet az infláció – jegyezte meg a jelentés.
