Így látja hazánkat Brüsszel

Idén 1,4, jövőre 0,5, 2013-ban ismét 1,4 százalék lehet a gazdasági növekedés Magyarországon az Európai Bizottság csütörtökön kiadott őszi gazdasági előrejelzése szerint.

Az Európai Unió végrehajtó testülete megállapította, hogy az év eleji derűsebb kilátások a kedvezőtlenebbre fordult nemzetközi környezet és a belső fogyasztás vártnál gyengébb javulása miatt az év folyamán valamelyest romlottak, a várt növekedés elsősorban a nettó exportnak köszönhető. A külső nehézségek között az euróövezeti adósságválságot, illetve a bankok nehezebb tőkéhez jutási feltételeit és növekvő költségeit említette az értékelés.

A bizottság a teljes EU és a 27 tagország vonatkozásában külön is elkészítette szokásos prognózisát, amely a várakozásoknak megfelelően sötétebb képest fest a közeljövőről a tavaszi kilátásokhoz képest. Uniós szinten a testület arra intett, hogy a gazdaság stagnálására kell felkészülni: a rohamosan csökkenő bizalom hatással van a beruházásokra és a fogyasztásra, a globális növekedés gyengülése visszafogja az EU exportját, a sürgős fiskális konszolidáció pedig ránehezedik a belső keresletre.

Dicsérik a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását

A Magyarországról szóló részben a bizottság megjegyezte, hogy a fogyasztói kiadásokra és a vállalati szektor magatartására hatással volt az a bizonytalanság, amely a további takarékossági intézkedések körül alakult ki. Megemlítette az ágazati válságadók hatását is. A személyi jövedelemadó csökkentése tompította a negatív hatásokat, de nem bizonyult elegendőnek a belső fogyasztás fellendítéséhez. A vártnál kedvezőbb volt viszont a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átirányításának hatása.

3,6 százalékos növekedés

Az előrejelzésből kiderül, hogy az államháztartási mérlegben a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 3,6 százalékos növekedést vár a bizottság idén. Jövőre 2,8, egy évvel későbbre 3,7 százalékos deficitet jósol most a testület. A jövő évi prognózist jelentősen javította Brüsszel a tavaszi 3,3 százalékról – mint kiemelte, ez az időközben bejelentett konszolidációs intézkedéseknek köszönhető.

Megjegyzi a jelentés azt is, hogy az előrejelzésben szereplő, hosszabb távra szóló adatokat még mind negatív, mind pozitív irányban befolyásolhatják a jövendő fejlemények, köztük kiemelten a reformok alakulása.

Eljárás

Olli Rehn pénzügyi biztos az előrejelzést részletező brüsszeli sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva megemlítette: egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy a bizottság javasolja a Magyarország ellen még 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését (jelenleg az EU-tagországok nagy része ellen folyik ilyen eljárás). Mint fogalmazott, az idei többlet és a jövőre várható 3 százalék alatti deficit ellenére a bizottság nem látja egyértelműnek az alacsony hiány fenntarthatóságát hosszabb távon.

Azt is jelezte, hogy öt tagállamtól – Magyarországtól, Belgiumtól, Máltától, Lengyelországtól és Ciprustól – további tájékoztatást kér arról, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenti a deficitet a következő időszakban.

Csökkenő munkanélküliség

Magyarországon a belső államadósság a GDP-hez képest idén 75,9, jövőre 76,5, 2013-ban 76,7 százalékra rúg majd Brüsszel számításai szerint. A munkanélküliségi ráta jövőre kerek 11 százalékra csökken az idei 11,2 százalékról, míg az infláció idén 4 százalék körül alakul – jósolja az Európai Bizottság.

Bővülő gazdaság

A jelentés szerint a testület azt várja, hogy jövőre tovább bővülnek a magyar gazdaság exportkapacitásai. A kicsi és nyitott magyar gazdaság növekedésére azonban hatással van a globális gazdaság alakulása körüli bizonytalanság – tette hozzá.

Tompítják a gazdasági aktivitást egyebek között az államháztartásra semleges hatással járó, jövő évi adóváltoztatások – amelyek a bizottság szerint elsősorban a legszegényebb háztartások terheit növelik – és befolyásolja a növekedési kilátásokat a szociális kiadások csökkentése is. A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos jogszabályról a testület úgy vélekedett, hogy azzal valószínűleg azok a háztartások tudnak élni, amelyek jobban el tudták viselni a törlesztési kötelezettség korábbi növekedését is.

Az erőfeszítések most már meghozzák gyümölcsüket

Méltatta ugyanakkor a bizottság a munkahelykínálat növekedését. Mint fogalmazott, az erre tett erőfeszítések most már meghozzák gyümölcsüket. Megjegyezte azt is, hogy ennek a fő forrása az állami szektor. A minimálbér tervezett növelése a munkahelykínálat visszafogásának irányban hathat a bizottság szerint. Elsősorban a jövő évi költségvetésben tervezett áfaemelés miatt jövőre emelkedhet az infláció – jegyezte meg a jelentés.

Az államháztartási mérleget illetően a bizottság azt is jelezte, hogy a költségvetési tervek a Széll Kálmán-tervnek és a konvergenciaprogramnak megfelelően több területen szerkezeti jellegű intézkedéseket tartalmaznak. Pótlólagos bevételi és takarékossági intézkedések is szerepelnek a tervben, ugyanakkor ezek egy részét a hiánynövelő döntések semlegesítik, mint a bérek növelése és a közmunkaprogram kiterjesztése.