Kritizálják a munka törvénykönyvét

Palkovics Imre szerint jogi lehetőséget ad a munkavállalók könnyebb elbocsátásához és a foglalkoztatás olcsóbbá tételéhez.

Az eredeti előterjesztés sok pontján – főleg az egyéni jogok területén – javulás történt, de „sötét folt” maradt a kollektív jogvédelmet nyújtó szakszervezetek, üzemi tanácsok működése – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Az új munka törvénykönyvén „egyértelműen átüt, hogy a kormány nem szeretné, ha a szakszervezetek érdemben tudnának működni„ – mondta, megjegyezve, ezzel ellentétes kijelentések ugyan nap mint nap elhangzanak, de a meghozott intézkedések, paragrafusok a szakszervezetek alapvető működési feltételeit sem biztosítják. Meg tudnak maradni a szakszervezetek, de érdemi tevékenységet nem tudnak kifejteni – jelentette ki Palkovics Imre. Példaként említette, hogy a tagok munkaidő-kedvezmény hiányában nem tudnak kapcsolatot tartani, nem tudnak szociális segélyrendszereket felépíteni.

A MOSZ elnöke szerint a szakszervezetek társadalmi fontosságát, szerepét nem ismeri el a politika. Szóvá tette azt is, hogy miközben a politika pártok, civil szervezetek költségvetésből működhetnek, a szakszervezetektől „elvárnák, hogy semmilyen közösségi, anyagi támogatásban ne részesüljenek”. Az érdekvédők így azért küzdenek, hogy visszaszerezzék a szakszervezeti mozgalom legalább minimális megbecsülését, amely arra hivatott, hogy a társadalom által megtermelt javak viszonylag tisztességesen legyenek elosztva – jelentette ki. Céljaik elérésében jelenleg csak a közvéleményhez, nyilvánossághoz, nemzetközi fórumhoz tudnak fordulni a szakszervezetek. A tavalyi törvénymódosítással megszüntették a sztrájkképes munkavállaló közösségek valós sztrájkjogát – jegyezte meg Palkovics Imre.

Hat szakszervezeti tömörülés hajdú-bihari szervezete egységesen állásfoglalása szerint a munka törvénykönyve tervezete a beterjesztett formában sem a munkavállalók, sem a nemzetgazdaság, sem a vállalkozások érdekeit nem szolgálja, ezért a tervezet visszavonását ajánlották. A pénteken Debrecenben megtartott találkozót négy tömörülés – az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – területi szervezete kezdeményezte, de időközben a képviselőkhöz intézett nyílt levélhez csatlakozott a Liga Szakszervezet észak-alföldi regionális csoportja és a Munkástanácsok hajdú-bihari szövetsége is.