Az öt közintézmény – iskolák, óvoda, idősotthon, polgármesteri hivatal – mellett öt veresegyházi üzem, köztük a Sanofi Aventis és a General Electric számára szolgáltat hőt a termálkút. Az idén tavasszal kezdődött fejlesztés részeként üzembe állt a város második termelőkútja, és 4,5 kilométer ikervezetéket fektettek le. „Ezzel összességében egy 14,5 km hosszú rendszer épült ki a városban, és ilyen kiterjedt, nagy területet lefedő hálózat valószínűleg nincs másutt az országban” – emelte ki a projektmenedzser.
Az unió 385 millió forintos támogatásához az önkormányzat 40 százalékos önrésszel, 257 millió forinttal járult hozzá, és „a befektetés hozzávetőleg tíz év alatt térül meg” – mutatott rá a projektmenedzser. „A termálhő kiegészítő szolgáltatás, de – a téltől függően – előfordulhat, hogy egy fűtési szezonban csupán 12 napon kell a gázkazánt bekapcsolni az intézményekben.”
A kút, illetve a fűtési rendszer száz százalékban az önkormányzat tulajdonában áll, és a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet által üzemeltetett hőszolgáltató a gáz árának 60-70 százalékáért tud szolgáltatni. A két kút egyébként egységes rendszert alkot, amely a város termálfürdőjét is ellátja – fűzte hozzá a projektmenedzser. Csikós István elmondta azt is, hogy mivel a páros vezetékek a járda alatt futnak, a szigeteletlen vezetékben visszatérő „használt” víz hője a járdák fűtését is lehetővé teszi.
Az első termelőkutat 1987-ben fúrták, és 1992-ben kezdődött el a termálenergia hasznosítása, nagyobb léptékű felhasználására azonban csak 2007-től – szintén pályázat segítségével – kerülhetett sor, és akkor 10 kilométer ikervezeték épült ki – foglalta össze az előzményeket a projektmenedzser, hozzátéve: az új termelőkút teljesítménye (2000 liter/perc) mintegy húsz százalékkal nagyobb az elsőénél.
