A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden bejelentett új finanszírozási eszközeiről és azok esetleges magyarországi alkalmazásáról olvasható cikk szerdán a The New York Times-ban. Az IMF keddi bejelentéseit ismertető írásban a tekintélyes liberális amerikai napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy az euróövezeti adósságválság miatt egyre több európai ország szembesül kedvezőtlenebb finanszírozási feltételekkel. Emlékeztet: az IMF kedden új finanszírozási formákat jelentett be, így a korábbi Elővigyázatossági Hitelkeretet (PCL) helyét a rugalmasabb Elővigyázatossági és Likviditási Hitelkeret (PLL) veszi át.
A The New York Times írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az IMF szerepe egyre nagyobb lehet a válságkezelésben. A jelentős készpénztartalékokkal rendelkező államok, mint Kína és Brazília ugyanis leginkább az IMF közbenjárásával támogatnák az euróövezeti államokat, szemben az euróövezeti vezetők által remélt közvetlen finanszírozási formákkal. Az írás kiemeli: az olyan nagyobb európai államok, mint Olaszország kimentése egyelőre túl nagy feladatnak tűnik a korlátozott kapacitásokkal rendelkező IMF számára. Az euróövezeti válságnak való kitettség által sújtott kisebb országok esetében azonban az új finanszírozási forma, a PLL segíthet.
„Nem számolunk hitelmegállapodással, egy biztonsági védőhálóról van szó” – nyilatkozta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő új típusú együttműködéssel kapcsolatban hétfőn. Ennek szükségességét Matolcsy György azzal indokolta, a növekedési fordulathoz egy olyan pénzügyi védőhálóra van szükség, amely megvédi hazánkat az eurózóna mélyülő válsága ellen, de nem növeli az államadósságunkat.
Hazánk nem szenved súlyos adósságtehertől
Az euróövezeten kívüli Magyarország hétfőn jelentette be hivatalosan, hogy hitelkeret biztosítását kérte az IMF-től és az Európai Bizottságtól. A The New York Times megjegyzi: Magyarország nem szenved olyan súlyos adósságtehertől, mint számos más európai ország, GDP-arányos államadóssága mintegy 80 százalék az olasz 120 százalékkal szemben. Ennek ellenére az euróövezeti gondok miatt finanszírozási nehézségekkel néz szembe. A gyenge európai kereslet miatt csökkent a GDP növekedési üteme és gyengült a forint.
A magyar kormány azt közölte, hogy Magyarország „biztosítást” kért az IMF-től és a bizottságtól. Közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium arra tett ígéretet, hogy az új megállapodás nem növeli az államadósságot és csupán biztosítási szerződés lenne a magyarországi befektetések bátorítása és a növekedés elősegítése érdekében – írja a The New York Times.
