Egyre jobban terjed az egyik legalattomosabb kábítószer

A szkopolamin nevű láthatatlan, szagtalan, íztelen szer egy szempillantás alatt képes eltüntetni az emberi akaratot, ezért gyakran használják rabláshoz – ismertette a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az italba kevert vagy arcba fújt drog a többnyire gyanútlan turista áldozatot teljesen alávetetté teszi, így látszólag önként vesz fel készpénzt a bankautomatából, adja át az ékszereit vagy engedi be támadóit a szállodai szobájába. Sokan csak másnap reggel, teljes emlékezetkiesés után döbbennek rá, hogy mi történt velük.

Forrás: Drogkutató Intézet2025. 04. 27. 6:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már nem csupán a klasszikus rablások fenyegetik a gyanútlan turistákat Dél-Amerika számos országában – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az utóbbi években elterjedt egy láthatatlan, szagtalan, íztelen szer, amely egy szempillantás alatt képes eltüntetni az emberi akaratot. A szkopolamin – más néven burundanga – egy erőteljesen pszichoaktív alkaloid, amelyet leggyakrabban az áldozat italába kevernek vagy akár az arcába fújnak, és már ennyi is elegendő ahhoz, hogy a szervezet reagáljon. 

Ebből a virágból vonják ki a szkopolamint (Fotó: wikimedia commons)

Ennek eredménye az áldozat teljes alávetettsége lesz, aki készpénzt vesz fel az ATM-ből, átadja az ékszereit, és beengedi támadóit a saját szállodai szobájába, amit látszólag önszántából tesz.

 Ezt nevezik a bűnözők „egymillió dolláros utazásnak”.

Mi az a szkopolamin?

A szkopolamin természetes eredetű anyag, amely a burgonyafélék családjába tartozó növényekben található, például a nadragulyában, az angyaltrombitában és a csattanó maszlagban. Ezeknek a növényeknek a története nem új keletű. Már az ókori görögök is ismerték a csattanó maszlagot, mint a jóslás és a sámánisztikus szertartások eszközét. Később a középkorban „boszorkányfűként” emlegették, amelyet előszeretettel használtak transzállapot előidézésére. Az aztékok és más dél-amerikai kultúrák szintén alkalmazták, főként rituális célokra. A hatóanyag erős antikolinerg hatású, azaz blokkolja az idegrendszerben az acetilkolin hatását, amely alapvető szerepet játszik az éberség, a memória és az akaratlagos mozgások szabályozásában. Napjainkban azonban a burundanga szó hallatán már nem misztikus növényt, hanem brutális bűntények eszközét látjuk magunk előtt.

 

Megszűnnek a gátlások és az akaraterő

Orazio Cantoni, az Olasz Toxikológiai Társaság elnöke szerint 

a szkopolamin egyik legveszélyesebb tulajdonsága, hogy képes kikapcsolni az ember erkölcsi gátlásait, az akaraterejét, és teljesen alárendeltté tenni a külvilág ingereinek. 

A hatás szinte azonnali, különösen akkor, ha a szer por alakban az orr nyálkahártyáján keresztül jut a szervezetbe. Az áldozatok sokszor semmire sem emlékeznek abból, ami a hatása alatt történt, ugyanis az amnézia a szkopolamin egyik jellegzetes tünete.

Így rabolják ki az áldozatokat

Ha a szer a bűnözők kezébe kerül, különböző módszerekkel használják fel, amelyek között vannak közös elemek: a meglepetés, az alattomosság és az álcázás. A szert gyakran cigarettára, bankjegyre vagy zsebkendőre teszik, sőt kézfogás közben átadott papírlapra is felvihető. Egyes beszámolók szerint a támadók egy-egy gyors kérdést tesznek fel az utcán, miközben észrevétlenül egy kis port fújnak az áldozat arcába.

A következő lépés az „irányítás”. A turistát egy ATM-hez kísérik, közben az ékszereit és készpénzét önként adja át, gyakran még segítséget is nyújt a támadóknak saját lakhelyének vagy szállásának kifosztásában. 

A legaggasztóbb, hogy sok áldozat csak másnap reggel, teljes emlékezetkiesés után döbben rá, hogy mi történt vele, vagy csak akkor, amikor a bankja értesíti, hogy több ezer dollárt vett fel éjszaka.

Azonban a szkopolamin nem csupán pszichológiai hatásai miatt veszélyes. Az anyag túladagolása – ami az ilyen bűncselekmények során nem ritka – szívritmuszavart, görcsöket, hallucinációkat, légzésbénulást, extrém esetben pedig halált is okozhat. Magyarországon elsősorban a randidrogként is ismert ginát használták eddig hasonló célokra – írta a DKI.

Borítókép: Így hat a szkopolamin az emberi agyra (Fotó: Facebook)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.