Ők már a nagy bummra készülnek

A piacok a jelek szerint most már elfogadták annak lehetőségét, hogy az euróövezet végső soron szét is eshet, legalábbis erre utalnak az utóbbi időben tapasztalt kötvényárazási folyamatok és az euró gyengülése is – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőháza, a Capital Economics európai főközgazdásza, Jonathan Loynes befektetőknek összeállított szerdai áttekintésében kiemelte, hogy az európeriféria növekvő gondjai ellenére a piacok eddig „figyelemreméltó hittel„ bíztak a közös valuta jövőjében. A perifériális gazdaságok kötvényhozamai ugyan az egekbe szöktek, de a befektetők készséggel vitték át pénzüket a biztonságosnak tartott központi eurógazdaságokba, és az euró is „nagyon erős” maradt. Ezt a képet erősítették azok az adatok, amelyek szerint az euróövezet egészét tekintve pozitív volt a nettó portfóliótőke-áramlás egyenlege. A legutóbbi hetekben azonban feltűntek annak jelei, hogy a helyzet változni kezdett. Ennek leglényegesebb mozzanata Loynes szerint az, hogy a kötvényhozamokra ható, felfelé irányuló nyomás a perifériáról átterjedt a központra, és most már olyan országok kötvényhozamai is markánsak emelkednek, mint Franciaország, Ausztria és Belgium, miközben az euró három hét alatt 4 százalékkal gyengült a dollárral szemben.

A Capital Economics főközgazdásza szerint mindez arra vall, hogy a befektetők „elkezdtek visszavonulót fújni” az euróövezetből. Loynes szerint a görög válság hatására magas rangú euróövezeti illetékesek is nyíltan – és első ízben – elismerték, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből. Ez megingatta, „ha éppenséggel nem döntötte össze teljesen” azt az egyes befektetők által vallott korábbi nézetet, amely szerint pénzügyi, technikai és jogi tényezők miatt az euróövezet egyszerűen nem bomolhat fel. A Capital Economics londoni szakértője szerint az egyetlen fejlemény, amely árnyalja képet, a német kötvénypiac folytatódó robusztus teljesítménye. Ez azt a nézetet tükrözheti, hogy Németország biztos menedék maradna az euróövezet esetleges szétesése után is, és központi helye lenne egy kisebb, de erősebb valutaunióban, olyan országokkal együtt, mint például Hollandia vagy Finnország. Ez a nézet lehet az egyik magyarázata annak is, hogy az euró nem gyengült sokkal nagyobb mértékben.

A Capital Economics vezető elemzője szerint azonban nem biztos, hogy ez a nézet tartósan fennmarad, tekintettel arra, hogy az euróövezet korlátozott formájú felbomlása is rendkívüli gazdasági és pénzügyi károkat okozhatna a térség egészében, beleértve Németországot. Mindemellett bármiféle olyan határozott terv, amely az euró megmentését célozza, valószínűleg jelentős mértékű költségvetési kockázatot hárítana át Németországra a perifériális eurógazdaságokból, és mindez együtt a német kötvényhozamokat is feljebb nyomhatja. A Capital Economics európai főközgazdásza szerint „így vagy úgy”, de az euróra nehezedő nyomás jó eséllyel erősödni fog. Tőkekiáramlás is lejjebb nyomhatja a közös valuta jegyzését, de negatív árfolyamhatásokkal járna az is, ha az euróövezeti jegybanktól várnák mind többen az utolsó hitelezői mentsvár szerepének betöltését, mert ez hatalmas mértékű ”pénznyomtatással„ járna. Mindezek alapján a Capital Economics azt jósolja, hogy az euró a jövő év végéig 1,20 dollár körüli szintre gyengül a jelenlegi 1,35-1,36 dolláros értékről, de ha az euróövezet felbomlásával kapcsolatos félelmek jelentősen erősödnének, akkor az euró „sokkal hamarabb sokkal nagyobbat is zuhanhat”.

Az euróövezet szétesését más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvében egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. Egy másik nagy citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap ismertetett előrejelzésében azt jósolta, hogy ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne a valutaunión belüli hatalmas versenyképességi különbségek felszámolása végett. Ha az euróövezet felbomlana, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények „sokkal intenzívebben” érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mint akkor, ha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.