A sorozatos leminősítések, valamint a görög és az olasz válság terjedésétől való félelem hatására a szlovén állampapírok hozama meredeken emelkedett az előző héten, Szlovénia azonban így sem szorul külső támogatásra. „Nincs olyan makrogazdasági kockázati tényező, amely a segítségkérést indokolná” – mondta Mitja Gaspari fejlesztési miniszter egy keddi sajtótájékoztatón.
Kedden a szlovén államkötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama 16,23 százalékkal emelkedett, így elérte a 445 bázispontot. Az utóbbi egy héten összesen 41,8 százalékkal emelkedett a mutató. (A magyar CDS-árazás 610 bázispont körül mozgott kedden.)
Az alig kétmillió lakosú Szlovéniában december 4-én parlamenti választásokat tartanak. A balközép kormány szeptemberben vesztette el a többséget a törvényhozásban. Időközben valamennyi vezető nemzetközi hitelminősítő rontotta az ország besorolását a bankrendszer romló állapotára és az államháztartási reformok akadozására hivatkozva, az állampapírhozamok pedig az előző héten elérték az államadósság finanszírozását tekintve kritikusnak számító 7 százalékos szintet.
