A szakember a Sonntagszeitungnak elmondta: „Szeretném megismételni, hogy készen állunk újabb lépéseket tenni, ha a gazdasági kilátások és a deflációs kockázatok ezt szükségessé teszik.” A jegybank szeptember eleji döntése, amellyel árfolyamküszöböt jelentett be az euró frankárfolyamára, csökkentette a gazdaság kitettségét, és enyhített a deflációs nyomáson – tette hozzá.
Svájci üzleti körök és több politikus is az elmúlt hetekben arra kérte az SNB-t, a jelenlegi 1,20 frankos szintről 1,30 frankra vagy akár 1,40 frankra emelje az árfolyamgátat. Szakértők szerint ezeken a magasabb árfolyamokon lenne vásárlóerő-paritásban a két fizetőeszköz. A svájci kormány mindazonáltal arra hívta fel a figyelmet, hogy az SNB-re ható fokozott nyomás kontraproduktív, hiszen aláássa a szervezet függetlenségét. Az SNB szeptember 6-án, 1,10 frankos euróárfolyam mellett jelentette be, hogy 1,20 frankos küszöböt állít fel a kurzusra. A döntésre a frank forint-keresztárfolyama több mint 8,50 százalékkal esett, 253,02 forintról 230 forint alá csökkent.
Pénteken 255,31 forinton zárt a frank. Jordan szerint a negatív gazdasági kilátások miatt gyengülhet az euróhoz képest a svájci fizetőeszköz. Az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatosan az alelnök „valóban nyugtalanítónak” nevezte a helyzetet. Elmondta: a válság miatt rosszabb a helyzet egyes, a térség perifériájához tartozó államokban, jóllehet a tovagyűrűző hatások már Olaszországot és Franciaországot is sújtják. Jordan azonban amellett állt ki, hogy az euróövezet nem bomlik fel. Kérdésre válaszolva leszögezte: az SNB nem számol ilyen forgatókönyvvel előrejelzéseiben, mivel véleményünk szerint ez nem lenne valószerű.
