A leminősítés elkerülése miatt is fontos lenne

A PSZÁF szerint mielőbb meg kellene emelni a bankok hitelezési kockázatokra számított tőkekövetelményét, a felügyelet már elküldte erre vonatkozó javaslatát.

Szász Károly hangsúlyozta: a magyar pénzügyi rendszer stabil és biztonságos, ám eljutott kockázattűrő- és teherbíró-képességének határára, egyre több repedés látszik rajta. Összességében nincs aggodalomra ok, de már látszik a pénzügyi-gazdasági válság és a pénzügyi közvetítőrendszerre ható különböző itthoni intézkedések együttes hatása. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke emlékeztetett rá: a válság kitörése óta a különböző európai szabályozó szervek folyamatosan jelzik, hogy szükség van a bankok tőkehelyzetének megerősítésére. Ilyen jelzésnek tekinthetők az évente elvégzett stressztesztek, amelyek extrém feltételek között vizsgálják a szektor teherbíró-képességét.

A legújabb jelzés az Európai Bankhatóságtól (EBA) érkezett, amely a legfontosabb 71 bank esetében a hitelezési kockázat tőkeszükségletének mértékét – a szuverén kockázatokra már megképzett értékvesztések után – az elsődleges alapvető tőke mértékének 9 százalékában állapította meg. A magyarországi bankokkal szemben jelenleg támasztott 8 százalékos tőkemegfelelési mutató a régióban csupán a szlovákiai szintet haladja meg hajszálnyival, az összes többi közép-kelet-európai országban magasabb tőkeszintet írtak elő. A szabályozói tőkekövetelmény ma Bulgáriában és Szerbiában 12, Romániában és Horvátországban 10 százalék.

Más tagállam is készül hasonlóra

A magyarországi bankoktól megkövetelt tőkeszint nemcsak a környező országokétól marad el, hanem a válság után kialakult európai trendektől is. A tőkét mérséklik azok az államháztartást erősítő hazai intézkedések – a bankadó, a különböző fogyasztóvédelmi intézkedések, a végtörlesztés bevezetése, a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása –, amelyek a bankrendszer jövedelmezőségének a csökkenéséhez vezettek – mutatott rá a PSZÁF elnöke. A felügyelet így indokoltnak látja, hogy a magyar bankok esetében a jelenleginél magasabb tőkeszükségletet állapítsanak meg, amit minél gyorsabban be kellene vezetni a PSZÁF szerint.

Szász Károly emlékeztetett arra, hogy Ausztria – ugyancsak a hitelminősítőkkel és az IMF-fel tárgyalva – nemrég korlátozó intézkedéseket vezetett be bankrendszere biztonságának, ellenálló-képességének erősítésére, megelőzendő az osztrák államadósság leminősítését. Más uniós tagállam is készül hasonló lépésre. A bankrendszer tőkehelyzetének megerősítése a PSZÁF elnöke szerint azért is fontos, mert nagymértékben csökkenthetné az újabb leminősítés veszélyét, és az IMF is pozitívan értékelne egy ilyen kezdeményezést. „Meggyőződésem, hogy nekünk ebben a helyzetben ehhez hasonló lépéseket kell megtennünk. Nem szabad megvárnunk egy esetleges újabb leminősítést vagy azt, hogy az IMF támasszon kérést felénk, épp ellenkezőleg, proaktív módon kell, a saját szabályozási lehetőségeinkkel élve ezeket a lépéseket megtennünk, mert ezt kívánja a rendszer biztonsága” – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

Megemelnék a 8 százalékos tőkeszükségletet

A felügyelet javaslatait már megvitatta a Pénzügyi Stabilitási Tanács, s a véglegesített javaslatot a PSZÁF kodifikált formában múlt pénteken eljuttatta a nemzetgazdasági miniszterhez. A javaslat lényege, hogy a hitelezési kockázat első pillér szerinti, jelenleg 8 százalékos tőkeszükségletét meghatározott méretnagyság feletti bankoknál megemelnék, amelyeknek az idén június 30-i szabályozói tőkeszükséglethez képest keletkezett tőkenövekményt még 2012-ben elő kellene teremteniük.

Azért jövő év végéig, mert az Európai Unióban 2013. január 1-jétől vezetik be a Bázel III szabályozási koncepciót. Az elnök elmondta, hogy szívesen csatlakozna azon államok – Svédország és Ausztria – felügyeleteihez, amelyek már bejelentették, hogy a Bázel III tőkekövetelményeket 2013-tól egy lépésben, átmeneti idő nélkül akarják érvényesíteni. Ehhez az egyes országoknak joguk van – hangsúlyozta. Persze veszélyei is vannak annak, ha egy egységes piacon nem koordináltan vezetnek be intézkedéseket, mert egyenlőtlen feltételeket teremtenek az ott működő intézmények számára. Ezért is fontos, hogy a meghozott intézkedéseket kellő időben, megfelelően kommunikálják a nemzetközi szervezetek felé – jegyezte meg.

A végtörlesztés tovább rontotta a tőkeellátottságot

A felügyelet olyan szinten állapította meg a magyarországi első pillér szabályozói tőkeszükségletét, hogy a hazai bankok elsődleges alapvető tőkéje elérje az EBA által e mutatóra előírt 9 százalékos mértéket. Az elnök arra számít, hogy a bankok „pozitív megértéssel” fogadják a javaslatot, amely összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. A felügyelet nem fogja megengedni, hogy az új tőkekövetelményt a hitelezési aktivitás csökkentése, illetve az eszközök kockázati súlyának átalakítása révén érjék el a bankok – tette hozzá.

A PSZÁF megvizsgálta a potenciális tőkeszükségletet a szektor egészében és bankonként is. Van olyan tőkeszükségletszint, amelynél csak minimális tőkeemelésre, s olyan is, ahol egy-két banknál jelentősebb növekményre van szükség, attól függően, milyen tőkeszintet fogadnak el a döntéshozók. Hozzátette: a felügyeleti számítások a végtörlesztések előtti helyzetből indultak ki. A végtörlesztés azonban tovább rontotta a bankok tőkeellátottságát, ami újabb érv amellett, hogy a kérdést rendezni kell.

Szász Károly elmondta: a devizahitelesek megsegítéséről az állam és a Magyar Bankszövetség között jelenleg zajló tárgyalások során egyértelműen rögzítették, hogy a pénzügyi rendszert érintő prudenciális jogszabály-változtatási lehetőséghez nem kapcsolódhat a végtörlesztéssel kapcsolatos tárgyalások alakulása.