A változtatások következetes végigvitelére buzdítanak

Nehéz évet zárnak a magyar vállalkozások 2011-ben, és nem lesz jobb a helyzetük 2012-ben sem – mondta el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy 2011-ben a magyar parlament számtalan olyan jogszabályt fogadott el, amelyek érdemben alakítják át a gazdaság körüli struktúrákat. A versenyképességet lényegileg meghatározó területeken következtek és következnek be változások, mint a köz- és felsőoktatás, a szakképzés, az egészségügy, a közigazgatás, a nyugdíjrendszer, a rokkant- és előnyugdíjrendszer, a segélyezés és közfoglalkoztatás, az igazságszolgáltatás, az érdekegyeztetés, az adórendszer. A jelentős átalakítások érdeksérelmeket fognak okozni. A magyar gazdaság és a magyar társadalom elemi érdeke, hogy a struktúraátalakításokat végigvigye – hangsúlyozta az MKIK elnöke.

Áldozatot vállalnak a vállalkozók is

A magyar gazdaság szereplői, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai is biztatják a kormányt a változtatások következetes végigvitelére. A vállalkozók áldozatot vállalnak a növekedő adók megfizetésével. Ezen áldozatvállalásnak csak akkor van értelme, ha az átalakítások sikeresek, tartósak, s a rendszerek fenntarthatókká válnak.

Az utóbbi években a magyar gazdaság lassabban regenerálódik, mint a német, ez technológiai és hatékonyságbéli lemaradásra utalhat, ami nagyon súlyos veszély. Az Európai Unió recessziójának veszélyei kihívás elé állítják a magyar külgazdaság-politikát. Az export 85 százaléka megy az Európai Unióba, így az unió gazdaságának lassulása, esetleges recessziója szükségszerűen magával ránt bennünket, ezért elengedhetetlen aktivitásunk erősítése más, növekedési dinamikájukat őrző piacokon – emelte ki Parragh László.

A magyar kamarai rendszer és az MKIK kész aktív szerepet vállalni a 2012-es kihívások kezelésében. Az év során befejeződik a szakképzés felügyeletének átvétele, a kamarai javaslatok visszaköszönnek a felsőoktatási törvényben és a közbeszerzésben. A Széchenyi-kártya a magyar kkv-k finanszírozásának továbbra is a legsikeresebb és a legtöbb vállalkozás számára elérhető terméke marad. Az állami és a kamarai kereskedelemfejlesztési rendszer összekapcsolásával az export erősítését, illetve a kkv-szektor aktivizálását lehet elérni. A vállalati vitarendezés meghatározó színterei maradnak a választott bíróságok és a békéltető testületek – mondta Parragh László.

A magyar gazdaság legfőbb piaca a kontinentális Európa, innen érkeznek a legfőbb a partnerek, befektetők, versenytársak. Ha valóban versenyképes akar lenni Magyarország ebben a közegben, akkor a gazdaságszervezést, a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést ennek a kultúrának az átvételével kell megszervezni. Ebből kiindulva szorgalmazta az MKIK a kötelező kamarai regisztráció bevezetését, ami 2012. január 1-jétől be is következik. Hogy ez a vállalkozásoknak ne jelentsen pénzügyi terhet, a regisztráció éves díja vállalkozásonként 5 ezer forint, ami a regisztrálás és több szolgáltatás, köztük a pályázatfigyelés, a tanácsadás, a vitarendezés közvetlen költségét fedezi. Remények szerint a kötelező regisztrálás eredményeként 2012 második felére összeáll egy, a magyar gazdaság valamennyi szereplőjét tartalmazó adatbázis, aminek alapján megindulhat a csalárdok, kontárok, feketézők kiszűrése – mondta Parragh László.