Az NGM nehezményezi az Erste lépését

Annak ellenére csökkenti az osztrák pénzintézet magyarországi aktivitását, hogy az elmúlt tíz évben az összprofitja mintegy 60 milliárd forintot tett ki.

A bank pénteken jelentette be, hogy a jövő év első hónapjaiban dolgozóinak mintegy 15 százalékától, 400-450 alkalmazottól megválik és 184 magyarországi fiókjából várhatóan 43-at bezár, az intézkedéseket pedig a korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a „kiemelkedően magas mértékű bankadóval” és a végtörlesztés miatti jelentős veszteséggel indokolta. Jelasity Radován elnök-vezérigazgató a közleményben úgy fogalmazott, hogy a bankpiac fékeződése miatt át kell értékelni a bankcsoport magyarországi középtávú kilátásait, és ennek megfelelően kell alakítani az üzleti stratégiát; a korábbi évek hitelezésen alapuló növekedését felváltja a forrásgyűjtésre fókuszáló banki tevékenység.

A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány órával későbbi közleményében kifejti: az Erste Bank ezzel a lépésével nem várta meg a kormány és a bankszövetség között folyó tárgyalások végét. A kormány célja pedig továbbra is az, hogy világos, áttekinthető, tervezhető „kimenekülési út” nyíljon meg a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára is.

A tárca az igazságos tehermegosztást elsőrendű fontosságúnak nevezi, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az adósok, az állam és a hitelintézetek egyaránt szerepet játszottak a devizahitelezés problémáinak kialakulásában. Elengedhetetlennek nevezi, hogy mindegyik szereplő hozzájáruljon a kialakult egyensúlytalanság megoldásához, „különös tekintettel arra, hogy az Erste Bank vezető szerepet játszott a bankrendszeri devizaalapú jelzálog-hitelezés felépítésében, mintegy egyötödös piaci részesedéssel” – írja a minisztérium.

A közlemény szerint a 2000-es években a bankok hitelezési politikája az élesedő verseny miatt egyre felelőtlenebb és etikátlanabb irányba tolódott. A forintalapú hiteleket az euró-, majd a még kockázatosabb svájcifrank-alapú hitelek váltották fel. A devizahitelezés problémája Magyarországon hozzávetőleg egymillió háztartást, azaz minden harmadik családot érint. A devizahitelezés – kockázatokat figyelmen kívül hagyó – felfutása pedig jelentősen hozzájárult a makrogazdasági egyensúlytalanságok, az ország pénzügyi sebezhetőségének kialakulásához.

Hangsúlyozzák: a kormány a probléma gyökerét és annak potenciális hatásait felismerve dolgozta ki Otthonvédelmi Akciótervét és elkötelezte magát a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelése mellett.