Dupla mentőövet dobhatnak a tagállamoknak

Egyszerre működhetne az EFSF és az Európai Stabilitási Mechanizmus, sőt, a megerősített IMF lenne a pénzügyi biztonság harmadik bástyája.

A Financial Times Deutschland német üzleti lap szerint egyszerre működne az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), de az euróövezeti illetékesek a háttérben arról is tárgyalnak, hogy az övezet tagjai növeljék a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) befizetett összeg nagyságát, így a dupla mentőöv mellett a megerősített IMF is nagyobb támogatást nyújthatna a rászoruló országoknak.

Svájc felkészült az euróövezeti válság súlyosbodása esetén a frank felvásárlására induló roham elhárítására és kész akár még negatív kamatlábak, illetve tőkekorlátozások bevezetésére is.

Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter a parlamentben bejelentette, hogy a frank erősödésének megakadályozására összeállított testület foglalkozik a különféle lehetséges intézkedések hatékonyságának felmérésével.

„Ha szükséges, a lehető leghatékonyabb eszközt kell alkalmazni” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy „más országoknak nem voltak feltétlenül pozitív tapasztalataik a tőkekorlátozás és a negatív kamatlábak bevezetésével”.

A 440 milliárd eurót megmozgatni képes EFSF-et eredetileg ideiglenes eszköznek szánták, amelyet majd felvált az 500 milliárd eurós ESM, az állandó válságkezelő alap. Ez utóbbit a hét elején bemutatott francia–német javaslat alapján a tervezettnél egy évvel korábban, 2012 közepén hozhatják létre. Párizs és Berlin javaslatáról a csütörtök este kezdődő uniós csúcson várható döntés.

A legújabb elképzelés – az EFSF és az ESM párhuzamos működtetése – révén a javaslat pártolói szerint az Európai Központi Bankot (EKB) meg lehet győzni arról, hogy érdemes az eddiginél nagyobb részt vállalni az euróövezeti válság kezelésében. Mario Draghi, az EKB elnöke az erőteljesebb szerepvállalás feltételéül egy hiteles kríziskezelő mechanizmus kialakítását szabta meg – írta az FTD.

A francia–német terveket Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök mutatta be hétfőn Párizsban. Az euróövezet két vezető államának közös javaslatai között az ESM 2012-es elindítása mellett szerepel például az, hogy vezessenek be automatikus és azonnali szankciókat azon euróövezeti tagországok ellen, amelyek államháztartási hiánya meghaladja a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, és mindenütt – az euróövezetben mindenképpen, és ha lehet, akkor az egész Európai Unióban – vezessék be az alkotmányos adósságplafon intézményét.

„Ha megvalósítjuk a terveket, akkor megoldódnak Európa problémái”

Németországban bizakodással várják az uniós csúcsot. Volker Kauder, a kormányzó kereszténydemokraták parlamenti frakcióvezetője szerint például már 2012 nyarára elmúlhat a válság, ha sikerül elfogadtatni a francia–német javaslatokat. „Ha megvalósítjuk a terveket, akkor megoldódnak Európa problémái” – idézte a politikust a szerdai német sajtó.

Sarkozy és Merkel javaslatait, valamint az EFSF és az ESM párhuzamos működtetéséről szóló beszámolót a piacok is jól fogadták, a frankfurti tőzsde vezető indexe, a Xetra DAX szerdán a kora délutáni állás szerint erősödött, amit frankfurti beszámolók szerint kereskedők azzal magyaráznak, hogy a befektetők egy hatékony válságkezelő rendszer kidolgozását várják az uniós csúcstól, és bíznak a találkozó sikerében.

A német állampapírok is jól teljesítettek szerdán. Berlin 5 éves futamidejű kötvényeket bocsátott ki 4 milliárd euró értékben, és a papírok igen alacsony, 1,1 százalékos hozammal keltek el. Megfigyelők szerint ez azt mutatja, hogy annak ellenére sem gyengült a bizalom a német államkötvényekben, hogy a Standard&Poor’s hétfőn a leminősítés lehetőségére utaló megfigyelés alá vette tizenöt euróövezeti tagállam, köztük a lehetséges legjobb, „AAA” besorolású Németország adósosztályzatait.