Érződik a válság hatása, nagyok a különbségek

Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, a felsőbe tartozóké javult, továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek, javult a bruttó és nettó bér közötti arány.

Az összes jövedelem 82 százalékát tette ki a nettó bér 2010-ben, s az elmúlt tíz évben ennél csak 2001-ben volt magasabb, 83,2 százalék.

Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 145 614 forint volt, a nettó pedig 939 396 forintot tett ki.

Az elmúlt évben az adóváltozásoknak köszönhetően javult a bruttó és nettó bér közötti arány. A KSH közlése szerint: „bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban„.

Az alsó jövedelmi tizedben (decilis) élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig „látványosan” javult – olvasható a kiadványban. A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik, hogy a magyar lakosság egytizedének (decilis) az éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392 595 forintot. További egytized nettó jövedelme efölött van, de nincs 521 184 forint. A legfelső, a tizedik decilisbe tartozó egytized népesség egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1 559 439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1 073 413 forint és 1 559 439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tízedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2-szeres volt, magasabb az előző évinél.

A KSH publikációja szerint továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.

A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselték 2010-ben is a legnagyobb arányt, ezt pedig a társadalmi jövedelmek – nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások, táppénz, munkanélküli ellátások, a családdal-gyermekkel kapcsolatos ellátások és az egyéb szociális juttatások – követik.

A munkajövedelmek részesedése a 2005. évi 70,9 százalékról 2010-ig folyamatosan csökkent, és tavaly az arány 65,9 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az egyéb jövedelmeké egy százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel három százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet.

A KSH összegzése szerint a válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.
Az elmúlt évben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb – évről évre növekvő súlyú – tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki. Ennek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.

A gyermekes (25 év alatt eltartott) háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben 752 ezer forint volt, az országos átlag négyötöde. A tipikusnak mondható két felnőttből és két gyermekből álló családok az átlagos jövedelem 82,7 százalékával rendelkeztek, a két felnőttből, három vagy több gyermekből álló háztartások nettó jövedelme alig haladta meg az országos átlag felét.